hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

 

Tudomány

Cselekvésbe forduló álom

Sóhajtozás, beszélés, gesztikulálás, ágyban felülés, fürdőszobába járkálás, e-mail-írás, főzés, autóvezetés, szexuális aktus, erőszakoskodás – ilyenek az alvajárás közben előforduló cselekvések.
Az alvajárás (szomnambulizmus) a lassú hullámú, non-REM alvásból induló ébredési paraszomniák közé tartozik. Az érintett alvás közben éberségre jellemző cselekvéseket hajt végre, vagyis az érzékek és a motoros működések részben éberek. Általában az éjszakai alvás első harmadában-felében – a non-REM alvás jellemző idejében – alakul ki. Előfordul más non-REM alvástöbblettel járó időszakokban is, így alvásmegvonás után vagy délutáni szundikálás közben; néhány másodperctől akár fél óráig vagy tovább tarthat. Spontán véget érhet – ez néha szokatlan helyeken történik meg, de az alvajáró legtöbbször visszatér az ágyába és ébredés nélkül alszik tovább.
 



A www.emedicine.com
honlapon közzétett svéd adatok szerint az alvajáró epizódok 40 százaléka csendes (az illető csak járkál, nem művel veszélyes dolgokat), és az érintettek 33 százalékának életében csak egyszer fordul elő, százból 2-3 holdkórosnak pedig havonta egynél több alvajárós éjszakája van. Mindez egyáltalán nem ritkaság: az egyesült államokbeli National Sleep Foundation adatai szerint a kórkép a népesség 1–15 százalékát érinti. Egy angol felmérésben a megkérdezett felnőttek 2 százaléka számolt be alvajáró epizódról. Gyermekkorban, 4–12 éves kor között fordul elő leggyakrabban. Arról, hogy Magyarországon hány alvajáró lehet, felmérés híján nincsenek adatok – mondta el lapunk kérdésére dr. Halász Péter, a téma egyik hazai szakértője.
 
Több jel arra mutat, hogy – a fáradtságon, alváshiányon vagy szorongáson túl – genetikai tényezők is szerepet játszanak kialakulásában: az alvajárók 65 százalékánál családi halmozódást figyeltek meg. Az érintettek 45 százalékánál az egyik szülő, 60 százalékánál mindkét szülő alvajáró (vagy gyermekként az volt). Az átlag népességhez képest tízszer nagyobb valószínűséggel fordul elő azoknál, akiknek első fokú rokonai között van/volt alvajáró. Egyéb alvászavarok társulása az alvajárók 61 százalékában figyelhető meg. Zavart ébredés, beszélés és evés alvás közben, felrettenés (sleep/night terror, pavor nocturnus) különösen gyakran társul szomnambulizmussal. Narkolepsziában, nyugtalan láb szindrómában is előfordul. Alvajárás lehet a kísérő tünete a pajzsmirigy-túlműködésnek, felnőtteknél pszichiátriai kórképeknek (például poszttraumás stressz, pánikroham, disszociatív állapotok), idős korban organikus agyi megbetegedésnek. Jelentkezhet gyógyszermellékhatásként is.
 
Mint azt dr. Halász Pétertől megtudtuk, a helyes diagnózishoz gondos orvosi megfigyelés, videofelvétel, illetve az esemény alatti, úgynevezett video-EEG monitorozás válhat szükségessé. Az alvajárás a legújabb elképzelések szerint a lassú hullámú alvás alatti álmodás cselekvésbe fordulása. Alvajárók és egészséges kontrollok videopoliszomnográfiás megfigyelése és utólagos kikérdezése során kiderült, hogy az alvajáró epizódok közel háromnegyedéhez kapcsolódott valamilyen – többnyire kellemetlen, az esetek 24 százalékában az illetőre irányuló aggresszióról, 54 százalékában szerencsétlenségről, 84 százalékában aggódásról, félelemről szóló – álomszerű kép. Az alvással, álmodással kapcsolatos szokatlan állapotok másik véglete a tudatos/éber álmodás (lucid dreaming). Ekkor az alvó tisztában van tudatállapotával, felismeri, hogy épp álmodik, és jártasságától függően az álom bármely elemét befolyásolhatja vagy meghatározhatja. Idegélettani szempontból tekintve éber álmok az alvás fokozott agykérgi aktivitással járó időszakában fordulnak elő inkább.
 
Forrás: Medical Tribune

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink