hirdetés
2017. december. 16., szombat - Etelka, Aletta.
hirdetés

Sebgyógyulás baktériumokkal?

Bizonyos baktérium-törzsek hozzájárulhatnak a fertőzött sebek kórokozóinak legyőzéséhez. A jövőben akár az antibiotikumok helyettesítői is lehetnek a probiotikumok ezen a területen, közölte a PharmaOnline..

hirdetés

A patogén baktériumokkal fertőzött sebek kezelésében és gyógyulásában – az antibiotikumokon túl – jelentős szerep juthat a probiotikumoknak, amelyek az általuk termelt antimikrobiális hatású anyagok révén gátolhatják a kórokozók kommunikációját és növekedését.

A különféle bőrsérülések, köztük az égési sérülések elfertőződéséért és ennek következményeként a súlyosabb helyi, illetve szisztémás károsodások kialakulásáért elsősorban a Staphylococcus aureus és a Pseudomonas aeruginosa baktériumok okolhatók.

A S. aureus – amely a populáció mintegy 30 százalékának orrüregéből izolálható –, elsősorban az antibiotikumokra rezisztens, szepszishez vezető bőrfertőzések létrejöttéért felelős; a bélben élő P. aeruginosa pedig a károsodott immunrendszerű egyéneknél vezethet súlyos bőrfertőzésekhez.

Laktobacillusok segíthetik a sebgyógyulást

Számos tudományos közlemény igazolja azt, hogy a Lactobacillusoknak kedvező hatása van a sebgyógyulásra:

  • Laboratóriumi vizsgálatok alapján a L. rhamnosus és a L. reuteri védik a bőrt a S. aureus okozta fertőzésektől. Ez mind az élő, mind pedig az elölt Lactobacillus baktériumok extraktumai esetén beigazolódott. Úgy tűnik, hogy a L. rhamnosus GG a sejtmigráció fokozása révén, a L. reuteri pedig a sejtosztódás serkentése révén járul hozzá a sebgyógyulás folyamatához.
  • Egerekkel végzett kísérletekben a L. reuteri adagolása fokozott oxitocin-szintekben nyilvánult meg, ami mintegy kétszer gyorsabb sebgyógyulást eredményezett.
  • A L. plantarum gátolja a P. aeruginosa növekedését mind in vitro, mind pedig in vivo bőrégéses egerek esetében.
  • 13 egérből 12-nél sikerült kivédeni a P. aeruginosa indukálta szepszist L. plantarum adásával.

Kisebb létszámú humán vizsgálatok is igazolják a probiotikumok sebgyógyulásban betöltött pozitív szerepét.

  • Másod- vagy harmadfokú égési sérüléseket szenvedett 8 beteg esetében a probiotikumok adagolása az ezüst-szulfadiazin hatásával bizonyult egyenértékűnek.
  • Égési sérüléses gyermekek (n=20; átlagosan 7 évesek) körében végzett vizsgálatok szerint a sérülést követő 10. naptól a sebgyógyulás végéig tartó probiotikum-kezelések gyorsabb gyógyuláshoz vezetnek, mint a placebo-terápia.
  • Egy esettanulmány alapján a probiotikus joghurtital 2 héten keresztüli fogyasztása egy kiterjedt égési sérüléses, P. aeruginosa által felülfertőzött betegnél a multidrog-rezisztens P. aeruginosa-t antibiotikum-szenzitívvé tette, és hozzájárult a kórokozó eradikálásához.

Veszélyes-e baktériumokkal kezelni a sebeket?

 „Az élő baktériumokhoz képest biztonságosabb megoldásnak tűnik a bakteriális extraktumok alkalmazása. Előfordulhat ugyanis, hogy a Lactobacillus baktériumok adagolása a mikroorganizmusok vérkeringésbe való bekerüléséhez és immunkárosodott egyéneknél súlyos fertőzések kialakulásához vezethet.” – mondja az egyik témába vágó közlemény szerzője, dr. O’Neill.

Bár jelenleg még nem áll rendelkezésre kellő mértékű evidencia a probiotikumok sebgyógyításban való alkalmazása mellett, a jövőben a jótékony baktériumok vagy azok lizátumainak/extraktumainak alkalmazása teret nyerhet a különféle bőrsérülések kezelésében, írja a lap.

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés