hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

 

Az űrutazás és a test

Arról, hogy hogyan érzi magát egy űrhajós, amikor hirtelen mikrogravitációban kell élnie, vagy milyen érzés hazajönni az 1 G-s környezetbe, kevesen mesélnek. Reinhold Ewald német űrhajós azonban a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában kitért arra is, hogy milyen változások zajlanak le az ember testében ilyenkor, és hogy hogyan lehet átállni 1 G-ről mikrogravitációra, és fordítva, írja a 24.hu.

Életem leghirtelenebb élménye volt az, amikor a világűrben először áttértünk a súlytalanság állapotára – mondta Reinhold Ewald előadásán, amit az Európai Űrügynökség nemzetközi oktatási konferenciáján tartott. Az űrhajós még 1997-ben járt az űrben, a Mir-97 német–orosz űrrepülés tagjaként az orosz Mir állomáson. Ekkor orvostudományi és orvosbiológiai kísérleteket végzett, így nem csoda, hogy különösen érdekli a mikrogravitáció emberi testre gyakorolt hatása.

A világűrben az agyunk hirtelen képtelen rájönni, mi történik, közölte az űrhajós. Amikor felszállásnál elképesztő mértékű erők hatnak ránk, az izmaink szó szerint fájni kezdenek, annyira nekifeszülnek az ellentétes erőnek, a világűrben azonban ez egy pillanat alatt megszűnik. Nem tudni, merre van a fel és a le, a testünk érzékszervei teljesen rosszul működnek. Kell egy kis idő, mire rájövünk, hogy a testhelyzetünk, és egyébként semmi más sem változott, csak az érzékelésünk csapott be minket.

Ewald azt is elmondta, hogy a mikrogravitációnak vannak azonnali, látható jelei is a testen: rengeteg folyadék áramlik például a fejünkbe, amitől az arc kisimul, és a ráncok kevésbé láthatóvá válnak. Az izomrendszereinkben is változást tapasztalhatunk, az alvás például összegömbölyödött pozícióban a legkényelmesebb, mert a gerinc folyamatosan nyúlik a mikrogravitációban.

A szervezetnek rengeteg időre van szüksége, hogy hozzászokjon a megváltozott környezethez. De valójában az egész alkalmazkodás egy csoda: az emberi test évezredek alatt alkalmazkodott az 1 G-s környezethez, mégis tökéletesen működik 0 G-s környezetben is. A testünk egyetlen létfontossági funkciója sem változik meg a mikrogravitáció hatására.

És valóban: a vesénk ugyanúgy működik, az emésztésünk is a helyén marad, a véráramlás sem változik, ha kikerülünk a földi környezetből. Sőt, a vérkeringésünk még alkalmazkodik is, hogy ne pumpáljon túl sok vért az agyunkba.

Az egyetlen dolog, ami örökre megváltozhat, ha hosszabb ideig a világűrben járunk, az a csontsűrűség: ez is alacsonyabbá válik, ha mikrogravitációs környezetbe kerülünk, és a földi körülmények között visszaépül, de nem teljesen.

A teljes cikk

(forrás: 24.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink