hirdetés
2024. április. 20., szombat - Tivadar.
hirdetés

 

Az immunrendszer és a kényszerbetegség kapcsolata

Kényszerbetegségben egyaránt szenvedhet ember és állat. Az érintettek kényszeresen ismételgetnek cselekvéseket, akkor is, ha azzal ártanak önmaguknak.

Az emberek például addig tépik a hajukat, hogy helyenként megkopaszodnak, az egerek pedig addig tisztogatják magukat, míg kihullik a szőrük, és kisebesedik a bőrük. A Nobel-díjas Mario Capecchi és csapata most valószínűsítette, hogy a probléma gyökere az immunrendszerben rejlik.
A Utah-i Egyetem kutatói már 2002-ben felfedezték, hogy a rágcsálók kényszeres tisztálkodását a Hoxb8 nevű gén mutációja okozza, amely hibás mikrogliasejtek előállításához vezet. Ezek az immunsejtek a csontvelőből erednek, és a vérárammal eljutnak az agyba, ahol kórokozókat kell felismerniük és eltávolítaniuk.
A kutatók most egészséges egerek csontvelőjét ültették át kényszerbetegekébe. A donorok csontvelőjéből egészséges mikrogliasejtek képződtek, aminek következtében a mutáns egerek viselkedése normalizálódott – számolnak be eredményikről a Cell című szaklapban.
A folyamat ellenkező irányban is működött – az egészséges rágcsálókba ültetett beteg csontvelő kiváltotta a kényszeres viselkedést. Ez az első alkalom, hogy közvetlen összefüggést sikerült bizonyítani egy pszichés betegség és az immunrendszer között – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.
Egyelőre még homály fedi, hogyan válthatják ki a hibás immunsejtek a viselkedészavart. A kutatók gyanítják, hogy a mikrogliasejtek olyan hírvivő anyagokat juttatnak a véráramba, amelyek befolyásolják a központi idegrendszert. A rejtély megfejtésére további kísérleteket terveznek.
Felmerül természetesen a kérdés, hogy vajon segíthet-e egy csontvelőátültetés a kényszerbeteg embereken? Jelenleg csak súlyos esetekben, rákbetegeknél vagy autoimmun betegségben szenvedőknél végzik el ezt a beavatkozást, és a jövőben sem terveznek vele pszichés problémákat kezelni – nyilatkoztak a kutatók. Ehhez túl kevés az alkalmas donor, az eljárás pedig túl kockázatos és költséges.
Az újonnan nyert ismeretek értéke elsősorban az, hogy betekintést adnak az immunhibák és a pszichés megbetegedések közti összefüggésekbe. Az sem kizárt azonban, hogy a jelenlegi, agyra irányuló kezelési módszerek helyett az immunrendszert, pontosabban a mikrogliasejtek működését célba vevő megoldásokat fejlesszen ki az orvostudomány a jövőben.

Az emberek például addig tépik a hajukat, hogy helyenként megkopaszodnak, az egerek pedig addig tisztogatják magukat, míg kihullik a szőrük, és kisebesedik a bőrük. A Nobel-díjas Mario Capecchi és csapata most valószínűsítette, hogy a probléma gyökere az immunrendszerben rejlik.

A Utah-i Egyetem kutatói már 2002-ben felfedezték, hogy a rágcsálók kényszeres tisztálkodását a Hoxb8 nevű gén mutációja okozza, amely hibás mikrogliasejtek előállításához vezet. Ezek az immunsejtek a csontvelőből erednek, és a vérárammal eljutnak az agyba, ahol kórokozókat kell felismerniük és eltávolítaniuk.

A kutatók most egészséges egerek csontvelőjét ültették át kényszerbetegekébe. A donorok csontvelőjéből egészséges mikrogliasejtek képződtek, aminek következtében a mutáns egerek viselkedése normalizálódott – számolnak be eredményikről a Cell című szaklapban.
A folyamat ellenkező irányban is működött – az egészséges rágcsálókba ültetett beteg csontvelő kiváltotta a kényszeres viselkedést. Ez az első alkalom, hogy közvetlen összefüggést sikerült bizonyítani egy pszichés betegség és az immunrendszer között – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.

Egyelőre még homály fedi, hogyan válthatják ki a hibás immunsejtek a viselkedészavart. A kutatók gyanítják, hogy a mikrogliasejtek olyan hírvivő anyagokat juttatnak a véráramba, amelyek befolyásolják a központi idegrendszert. A rejtély megfejtésére további kísérleteket terveznek.

Felmerül természetesen a kérdés, hogy vajon segíthet-e egy csontvelőátültetés a kényszerbeteg embereken? Jelenleg csak súlyos esetekben, rákbetegeknél vagy autoimmun betegségben szenvedőknél végzik el ezt a beavatkozást, és a jövőben sem terveznek vele pszichés problémákat kezelni – nyilatkoztak a kutatók. Ehhez túl kevés az alkalmas donor, az eljárás pedig túl kockázatos és költséges.

Az újonnan nyert ismeretek értéke elsősorban az, hogy betekintést adnak az immunhibák és a pszichés megbetegedések közti összefüggésekbe. Az sem kizárt azonban, hogy a jelenlegi, agyra irányuló kezelési módszerek helyett az immunrendszert, pontosabban a mikrogliasejtek működését célba vevő megoldásokat fejlesszen ki az orvostudomány a jövőben.

(forrás: MTI)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink