2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Az első gyors diagnosztikai tesztek az A csoportú Streptococcus okozta pharyngitis diagnosztikájában

A torokfájás gyakori probléma a háziorvosok és a sürgősségi osztályok praxisában, különösen a gyermekgyógyászati gyakorlatban. A torokfájás leggyakoribb bakteriális oka az A csoportú béta-hemolitikus Streptococcus (GAS). Egy ausztráliai kohorszvizsgálatban 100 beteg-évre számítva 13-ban adták meg a GAS okozta pharyngitis incidenciáját az 5−12 éves korosztályban.

hirdetés

A torokfájás akut panaszán kívül a GAS szuppuratív szövődményekhez is vezethet (p. peritonsillaris tályog), de előfordulhatnak nem-szuppuratív következmények is, mint amilyen például a reumás láz – ez azonban a fejlett országokban ritkaságnak számít.

A GAS-pharyngitis diagnosztikája azonban nem mindig könnyű feladat. Az első nehézséget az jelenti, hogy a GAS okozta pharyngitis a tünetek és klinikai jelek alapján sokszor nem különíthető el a vírusok vagy más tényezők okozta betegségtől. Nincs olyan tünet vagy klinikai jel, mely alapján biztonsággal felállítható lenne a GAS-pharyngitis kórisméje. A tünetek és klinikai jelek kombinációja alapján klinikai predikciós szabályokat fogalmaztak meg azon esetek azonosítására, melyekben nagy a GAS-pharyngitis előfordulásának kockázata. A gyermekek és felnőttek esetében egyaránt validált predikciós szabályok közül a Centor-kritériumokat használják a leggyakrabban, mely négy klinikai jellemzőt vesz figyelembe (tonsillaris exsudatum, duzzadt és nyomásérzékeny elülső nyaki nyirokcsomók, láz, illetve a köhögés hiánya). Még az összes kritérium megléte is csupán 53%-ban azonosítja azokat az eseteket, melyekben a tenyésztéses vizsgálat végül a GAS kóroki szerepét igazolja.

A GAS-pharyngitis laboratóriumi diagnosztikájának alapját a vattapálcával vett kenet tenyésztése képezi. A módszer azonban nem kellően praktikus a mindennapi klinikai gyakorlatszempontjából, mivel viszonylag hosszú idő telik el a mintavétel és a végső mikrobiológiai diagnózis között.

A gyors antigéndiagnosztikai tesztek (RADT, rapid antigen diagnostic test) potenciálisan alkalmasabb alternatívát kínálnak, mivel rövid időn belül eredményt adnak, ezért az orvos már a helyszínen dönthet a további kezelésről. Az 1980-as évek elején történt kifejlesztésük óta a RADT-ok több generációja jelent meg, kezdve az első generációs latex agglutinációtól az ELISA-teszteken át az áramlási és immunkromatográfiás tesztekig, illetve az OIA-ig (optical immunoassay). Még később jelentek meg a molekuláris alapú technikák, például a polimeráz láncreakció (PCR, polymerase chain reaction) és a fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH). Bár a felsorolt módszerek bekerültek a szakmai irányelvekbe, szinte minden országra igaz, hogy ezeket ritkán alkalmazzák. A széles körű alkalmazás gátját képezi a leggyakrabban használt RADT-ok gyenge szenzitivitása. Az amerikai irányelvek szerint a negatív RADT-eredményt adó gyermekeknél és serdülőknél a torokváladék tenyésztéses vizsgálata szükséges a felismerés nélkül maradó GAS-pharyngitis eseteinek csökkentésére. Ugyanezen útmutatók szerint felnőtteknél nincs szükség megerősítő tenyésztésre, mivel felnőttkorban általában kisebb a GAS-pharyngitis incidenciája, és kisebb a reumás láz kockázata is. A RADT-ok többsége ugyanakkor kiváló specificitással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy pozitív RADT-eredmény birtokában felesleges a megerősítő tenyésztéses vizsgálat, és csekély a túldiagnosztizálás valószínűsége.

A szerzők szisztematikus áttekintést készítettek, melyben meghatározták a RADT-ok minden osztályára vonatkozóan a diagnosztikai pontosságot.

 

Betegek és módszerek

A Medline és Embase via OvidSP adatbázisából szisztematikusan kigyűjtötték a témában 1996 és 2013 között megjelent közleményeket. Az alábbi kereső kifejezéseket használták: Streptococcus pyogenes, streptococcal infections, group A streptococcal infection, pharyngitis, rapid test, diagnostic reagent kits, immunoassay, immunoenzyme technique, enzyme immunoassay, latex fixation test, latex agglutination test, diagnostic test, molecular biology. Ezen túlmenőem manuális kereséssel a beválasztási kritériumokat kielégítő publikációk irodalomjegyzékéből is kigyűjtötték a releváns hivatkozásokat. Csak az angol nyelvű szakirodalomban kerestek. Csak olyan közleményeket vontak be az elemzésbe, melyek adatokkal szolgáltak a GAS kimutatására használt RADT-ok diagnosztikai pontosságáról. Nem kerülhettek be olyan vizsgálatok, melyekben csak torokváladék-tenyészést végeztek a negatív RADT-eredmény megerősítésére, mivel ez a metodika feltételezi, hogy a teszt által pozitívnak jelzett esetek valóban pozitívak, és nem fordulnak elő tévesen pozitív eredmények; ennek eredményeként 100%-os specificitást feltételeznek és a szenzitivitást túlbecsülhetik.

Az alábbi adatokat gyűjtötték ki a vizsgálatokból: mintanagyság, a pozitív GAS-tenyésztési eredmény prevalenciája, szenzitivitás, specificitás, valamint a minták jellemzői. Azoknál a közleményeknél, melyekben nem szerepelt információ a szenzitivitásra és specificitásra vonatkozóan, a megadott nyers adatok alapján a metaanalízist végzők számítottak szenzitivitást és specificitást.

 

Eredmények

Összesen 60 szenzitivitás−specificitás pár állt rendelkezésre 48 vizsgálatból. Ezek alapján a RADT-ok összegzett szenzitivitása 0,86-nak (95%-os megbízhatósági tartomány [CI, confidence interval], 0,83−0,88), specificitása 0,96-nak (95% CI, 0,94−0,97) adódott, és a gyermekgyógyászati adatok elemzése is hasonló értékeket adott. A molekuláris alapú RADT-ok diagnosztikai pontossága bizonyult a legjobbnak. Az egyes vizsgálatok módszertana között jelentős variabilitás állt fenn. Az elemzésbe bevont vizsgálatok száma nem volt elegendő ahhoz, hogy minden teszttípusban metaregresszió/alcsoportelemzés történhessen.

 

Következtetések

A metaanalízis az igazolta, hogy a RADT-ok pontos, gyors módszerként alkalmazhatók a GAS okozta pharyngitis diagnosztikájában, illetve hogy negatív teszteredmény birtokában általában nincs szükség megerősítő tenyésztéses vizsgálat végzésére azokban a szituációkban, ahol a reumás láz incidenciája alacsony. Különösen igaz ez azokra az esetekre, amikor a kórismézés nagy szenzitivitású vizsgálómódszer alapján történik, mint amilyenek például az újabb molekuláris tesztek.

Forrás: Lean WL, et al. Rapid diagnostic tests for group A streptococcal pharyngitis: A meta-analysis. Pediatrics. DOI: 10.1542/peds.2014-1094

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!