hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Augusztusra olcsóbb igazgatók vezethetik a kórházakat

A Magyar Közlöny március 30-i számában jelennek meg az intézményvezetői pályázatok. A GYEMSZI fennhatósága alatt működő kórházak és szakrendelők élére aspiráló jelölteknek az erősen korlátozott önállóságon túl azzal is számolniuk kell, hogy bérüket az általuk vezetett intézmény bevételéhez igazítja a szaktárca. A kiszivárgott hírek szerint négy fizetési sávot állítanak fel, a legmagasabb bér a miniszteri fizetéssel azonos, bruttó egymillió-egyszázezer forint lesz.

Napokon belül a Magyar Közlönyben és a GYEMSZI honlapján is olvashatók az állami tulajdonba került egészségügyi intézmények vezetői posztjára kiírt pályázatok. A főigazgatói és a gazdasági igazgatói posztra lehet pályázni; a MedicalOnline szakértői körökből úgy értesült, hogy a feltételek között az alapvető kritériumok (menedzseri végzettség, öt éves vezetői, ebből legalább három éves egészségügy területén szerzett tapasztalat stb.) mellett a széles körű informatikai ismeret is elvárásként fogalmazódik meg. A nyertes pályázók három havi próbaidő után öt éves, határozott időre szóló megbízást kapnak a tárcától. A pályázat benyújtására 45 nap, az elbírásra 60 nap áll majd rendelkezésre, így legkorábban július 16-án állhatnak munkába az új vezetők.

Információink szerint az, hogy ki milyen összegű javadalmazásra számíthat, a pályázatból nem derül ki, mindössze annyi, hogy az egészségügyi intézmény költségvetésének figyelembevételével, sávosan állapítják meg a főigazgatók és a gazdasági igazgatók illetményét. A MedicalOnline úgy értesült, hogy az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon jelenleg négy sávval számolnak, eszerint azok, akik 500 milliónál kisebb költségvetésből gazdálkodó intézményt vezetnek bruttó 350– 550 ezer forintra, a 10 milliárd forint feletti csúcsintézmények vezetői pedig bruttó 1 millió–1,1 millió forintra számíthatnak, a gazdasági igazgatók jövedelme a főigazgatói bérek 80 százaléka.

Az intézmény költségvetése

Főigazgató bére

Gazd. igazgató bére

kevesebb mint 500 millió

350.000 – 550.000

280.000-440.000

500 millió – 2 milliárd

550.000 – 700.000

440.000-560.000

2 milliárd – 10 milliárd

700.000 – 950.000

560.000-760.000

10 milliárd felett

950.000 – 1.100.000

760.000-880.000

 

Szakértők szerint a szaktárca vezetői azért döntöttek a sávos rendszer mellett, mert aránytalannak érezték a felsővezetők jövedelmét az ágazatban dolgozókéhoz képest. Az újra pályázóknak ezért számolniuk kell azzal, hogy az év második felétől esetenként kevesebb pénzt visznek haza, így sokak számára talán elgondolkodtató, hogy a korlátlan intézményvezetői felelősség mellett vállalják-e szerényebb javadalmazással járó posztot. A főigazgatók már most sincsenek könnyű helyzetben, hiszen eddig a tulajdonosaik laza kötőfékéhez szoktak, a GYEMSZI viszont rövid pórázon tartja őket. Az ágazat átalakításával kapcsolatos kritikai észrevételeiket sem hangoztatják, mindenki a „túlélésre” játszik. (Szócska Miklós intézményvezetői pályázattal kapcsolatos nyilatkozatát itt olvashatják.)

Természetesen a most formálódó kapacitáselosztás, illetve a területi ellátási kötelezettség mértéke nagyban befolyásolja a jövőben az egyes egészségügyi intézmények költségvetését, így egyelőre csak a pillanatnyi adatok elemzése alapján lehet némi következtetést levonni. Összegyűjtöttük a GYEMSZI fennhatósága alatt működő intézmények adatait, és néhány kórház, szakrendelő esetén a főigazgatói illetmények mértékét. A táblázatból jól látható, hogy ki, milyen mértékű jövedelemre számíthat, valamint jelöltük azt is, hogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint csökken, nő, vagy a jelenlegi szinten maradhat a főigazgató illetménye.

Kórházvezetők várható bérsávjai

 Sok, vagy kevés?

Ha igaz az a hír, miszerint az ágazatban dolgozók jövedelméhez arányosítaná a tárca a vezetők illetményét, akkor érdemes megnézni a jövedelmi viszonyokat. Az egyetemek esetében él a közszférában alkalmazott bruttó kétmilliós bérplafon, az első számú vezetők bruttó 1,5–2 millió forintot visznek haza. A klinikát vezetők bére közel bruttó 500 ezer forint, a docensek, adjunktusok bére bruttó 300–400 ezer forint között mozog. Az országos intézetek főigazgatói bruttó 850 ezer forintot, a nagy megyei kórházak vezetői átlagosan bruttó 700 ezer és 1 millió között keresnek. A fővárosi nagy kórházak vezetőinek javadalmazása eltér egymástól, a legtöbb bért a Szent István és Szent László Kórház vezetője kapja, a 22 milliárdos költségvetésű intézmény igazgatója 1 millió 700 ezer forintot keres, a bér TOP lista második helyezettje, a Szent János Kórház főigazgatója 1,5 millió forintot, a Jahn Ferenc Kórház főigazgatója 1,4 milliót kap számlájára.

Az persze kérdéses, hogy a több milliárd forinttal gazdálkodó, lényegében nagyüzemnek számító egészségügyi intézmények vezetői mihez (kihez) képest keresnek sokat vagy keveset. Az állami szférában tartja magát a havi bruttó 2 millió forintos plafon. Ennyit keres például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elnöke is. Az évi 24 millióhoz azonban – éves prémium címén – további bruttó 20 millió társulhat. A végső cehh tehát évi, bruttó 44 millió forint. Arra nehéz választ találni, hogy az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatójának fizetését vajon miért állapították meg 1630 forinttal alacsonyabban – havi, bruttó 1 998 370 forintban – a két milliós felső határnál. Ráadásul, bár kinevezése tavaly novemberre datálódik, a szervezet honlapján elérhető adatok szerint éves prémiuma még nem került kitűzésre. Helyetteseinek havi bruttó bére 1.670.000 forint. Ehhez, az évi bruttó 20 millióhoz – jó munka esetén – az éves bruttó kereset 25 százaléka társulhat prémium címén. Az állami szféra tehát tartja magát az aktuális törvényi előírásokhoz, kiskapu azonban változatlanul van. Ez az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagságokért járó juttatás. S bár az érvényes szabályok szerint a köztulajdonban lévő társaságok vezetői egy igazgatósági illetve felügyelőbizottsági tagsággal kalkulálhatnak plusz jövedelemként, van aki ezt állítólag úgy értelmezi, hogy az általa vezetett cég igazgatósági tagságán felül lehet máshol it vagy fb tag.

Ami az egészségügy háza táját illeti, nem járnak élen az adatok frissítésében vagy akár részletezésében. Ez utóbbi a GYEMSZI-re vonatkozik, amelynek honlapjáról csupán annyi tudható meg, hogy az intézmény 51 vezetője 2011 harmadik negyedévében összesen 137,1 millió forintnyi fizetést vett fel, amihez 2,5 millió forint értékű cafetéria társult. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közzététele szerint Szócska Miklós havi bruttó bére még az egy millió forintot sem éri el – 997.200 forint –, használhat egy nyolc éves AUDI A6-os valamint egy öt éves VW Passat személygépkocsit. Jutalomról és prémiumról azonban szó sincs. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy az erről szóló dokumentumokat 2010. júniusa óta nem frissítették.

 

MedicalOnline
a szerző cikkei

Kapcsolódó fájlok

hirdetés

Könyveink