2024. április. 19., péntek - Emma.

A világ nagy orvosi szaklapjainak tartalmából

A British Medical Journal (BMJ); a The Lancet; a Journal of American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.

British Medical Journal


Vas- és vöröshús fogyasztás hatása a vérnyomásra

BMJ 2008;337(29):a258.

A kiegyensúlyozott táplálkozás során felvett, valamint a táplálékkiegészítőkkel vagy vörös hús fogyasztásával bevitt vas, vérnyomásra gyakorolt hatását vizsgálták több országban, középkorúak közreműködésével. A nem hemhez kötött vas szignifikáns összefüggést mutatott a vérnyomás csökkenésével, míg a vörös hús fogyasztása kedvezőtlennek bizonyult. Feltételezik, hogy a vas nem hemhez kötött formájának szerepe lehet a magas vérnyomás megelőzésében és kontrollálásában.


A co-trimoxazol-profilaxis szerepe a tbc miatt kezelt HIV-fertőzöttek mortalitásának csökkentésében

BMJ 2008;337(29):a257.

HIV-pozitív, pulmonális tuberkulózis miatt kezelt zambiai felnőttek körében vizsgálták, hogy co-trimoxazol-profilaxissal csökkenthető-e a mortalitás. A kezelést jól tolerálhatónak és biztonságosnak találták. A co-trimoxazol profilaktikus adásával eredményesen csökkenthető a mortalitás.


Minták tárolását és kutatási célú felhasználását engedélyező és visszautasító nyilatkozatok aránya Svédországban

BMJ 2008;337(29):a345.

Felmérést végeztek, hogy Svédországban milyen arányban utasítják vissza a betegek, különböző mintavételi anyagaik biobankokban való tárolását és kutatási célú felhasználását, valamint hogy hány százalékban vonják vissza később beleegyezésüket. Jelenleg a svéd egészségügyi rendszerben, kötelező mindezen egyes minta további felhasználásával kapcsolatban beleegyező vagy tiltó nyilatkozat írott formában való rögzítése. A visszautasítás igen ritka, ezért a feltételezett beleegyezés elvének követése összhangban lenne az emberek hozzáállásával.


Guillan–Barré-szindróma

BMJ: 2008;337(29):a671.

A heveny neuromuszkuláris elégtelenséghez vezető perifériás neuropátia gyakori részjelensége a légzési elégtelenség, amely a 10%-os mortalitás jelentős részéért felelőssé tehető. A téves primer diagnózis végzetes lehet a beteg számára. Az esetek további 20%-ában részleges gyógyulással kell számolni: ilyenkor tartóssá válik az izomgyengeség vagy a perifériás érzészavar. A közelmúlt tudományos eredményei, számottevően javították a betegség változatos előfordulásának és patogenezisének megértését és számos nagy horderejű vizsgálat született a korai kezelési lehetőségeket illetően. A cikk ezen újdonságok áttekintésére összpontosít.

 

Journal of American Medical Association (JAMA)


Nők antidepresszánsok okozta szexuális zavarának kezelése sildenafillal

JAMA 2008;300(4):395–404

Az antidepresszáns okozta szexuális zavar gyakori oka a terápia idő előtti abbahagyásának. A vizsgálat a szelektív és nem szelektív szertonin-visszavétel-gátlók sildenafillal párhuzamos alkalmazását elemezte. A kis esetszám ellenére úgy tűnik, hogy a gyógyszer beválik az antidepresszáns okozta szexuális diszfunkció kezelésére. A terápia felfüggesztését szükségessé tevő mellékhatásról nem számoltak be.

 


The Lancet


A kombinált HIV kezelés hatása az életkilátásokra és az életminőségre

Lancet 2008; 372(29):293–299

A HIV fertőzöttek életkilátásai számottevően javultak 1996 és 2005 között. A javulás a különböző beteg-alcsoportokban változó mértékű, de napjaink betegei összességében körülbelül 20, kielégítő minőségű életévre számíthatnak.


Hatékony HIV-kezelés és fertőzőképesség szexuális úton

Lancet 2008; 372(29):314-320.


A kérdés volt, hogy mennyire igaz az a feltevés, hogy hatásos antiretrovírus terápiában részesülő betegek szexuális úton a nem fertőznek tovább? Az analízis eredménye: heteroszexuális kapcsolatban a transzmisszó alacsony, de nem nulla. A homoszexuális férfi- férfi kapcsolatban ennél lényegesen magasabb az átvitel lehetősége. Tehát a „nem fertőz” gondolat elterjedése miatt, a kondom használatának elhanyagolása a HIV fertőzések növekedéséhez vezet.


Akut hepatis C

Lancet 2008; 37(29)2:321–332.

A betegeség csak a betegek 15%-ánál okoz tüneteket, ezért a fertőzésnek kitett egyéneknél (egészségügyi dolgozóknál, intravénáskábítószer-használóknál) rendszeresen el kell a szűrést végezni. A fejlett országokban a transzfúzióval és injekciós tűvel való fertőződés veszélye lecsökkent, de fejlődő országokban a fertőzés a nem biztonságos vérkészítmények és az egészségügyi gyakorlat miatt inkább emelkedni látszik. A diagnózis megállapítása az akut fázisban nehéz, mert nem okoz tipikus májbetegségre utaló tüneteket, a laboratóriumi értékek emelkedése pedig 12 hetet is késhet. Körülbelül a betegek egyharmadánál nincsen kimutatható antitestszint-emelkedés sem. Az egyetlen megbízható teszt az akut hepatitis C kimutatásra az RNS-diagnosztika. A tünetmentes betegeknél ezzel szemben a kezelés korai megkezdése ajánlott, azoknál viszont, akiknél tünetekkel zajlik a betegség, indokolt 12 héten keresztül rendszeresen vizsgálni a kezelés megkezdése előtt, mert jobb esélyük van a spontán gyógyulásra. A 12 hetes kezelés hatásos, ha a HCV-RNS 4 hét után negatívvá válik. Hosszabb kezelés csak relapszus esetén javasolt, illetve azoknál, akik nem válnak vírus-negatívvá.

 


New England Journal of Medecine – NEJM


EGFR mutációk kimutatása keringésbe került tüdőráksejtekben

NEJM 2008; 359(4):366–377

Az epidermális növekedési faktor receptorát (EGFR) kódoló génszakasz a tirozinkináz-gátlók célpontja a nem kissejtes tüdőrák kezelésében. Ezek hatékonyságát elsősorban a rezisztenciát eredményező mutációk korlátozzák. A keringő tumorsejtek molekuláris jellemzőinek rendszeres vizsgálata lehetővé teszi a tumor genotípusának noninvazív követését a kezelés időtartama alatt. Ezzel a módszerrel, az EGFR genotípusának változásai is jól kimutathatók és követhetők.


Sorafenib-kezelés hatása előrehaladott hepatocellularis carcinomában

NEJM 2008; 359(4):378–390

Jelenleg nem áll rendelkezésre bizonyítottan hatékony szisztémás kezelés előrehaladott stádiumban lévő hepatocellulátis carcinomás betegek számára. Egy előzetes vizsgálat alapján felmerül, hogy a sorafenib, mint multikináz-gátló, hatásos lehet ebben az esetben. A placebokontrollos vizsgálatban a sorafenibbel kezelt csoportban átlagosan három hónappal hosszabb volt a radiológiailag kimutatható progresszióig eltelt idő és a túlélés.

 

Medical Online

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés