A világ nagy orvosi szaklapjainak tartalmából

British Medical Journal – BMJ

Az érzelmi élet és a koszorúér-betegség kockázata. Whitehall II prospektív kohorszvizsgálat

BMJ 2008;337:a118, doi: 10.1136/bmj.a118 (megjelenés: 2008. június 30.)

A vizsgálatban azt kutatták, van-e összefüggés a pozitív, illetve negatív töltésű indulatok és a későbbi coronaria-megbetegedések között, függetlenül a különféle ismert kockázati tényezők jelenlététől. Az eredmények alapján a pozitív töltésű érzelmek túlsúlya, valamint a kiegyensúlyozott érzelmi élet nem növeli az ischaemiás szívbetegség kialakulásának kockázatát, ám gyenge pozitív asszociáció mutatható ki a negatív indulatok túlsúlya és a későbbi ischaemiás szívbetegség között.

A benignus prosztata-hyperplasia alternatív endoszkópos kezelési lehetőségei

BMJ 2008;337:a449; doi:10.1136/bmj.39575.517674.BE (megjelenés: 2008. június 30.)

Az áttekintő tanulmány az újabb endoszkópos ablációs technikák és a jelenleg standard terápiának számító transurethralis reszekció (TUR) hatásosságát és mellékhatásprofilját hasonlítja össze. A tünetek mérséklődésében nem volt szignifikáns különbség a különböző eljárások között. Az újabb eljárások előnye inkább a kisebb transzfúziós igényben és a rövidebb kórházi ápolási időben nyilvánul meg, de a bizonyítékok egyelőre hiányosak. Mivel jelenleg nincs a TUR-nál bizonyítottan hatásosabb eljárás, a terápiás ajánlás módosítása egyelőre nem indokolt.

Pszichiátriai osztályra utalt betegek terápiára vonatkozó döntésképességének keresztmetszeti vizsgálata

BMJ 2008;337:a448, doi: 10.1136/bmj.39580.546597.BE (megjelenés: 2008. június 30.)

A szerzők azt vizsgálták, hogy a különböző pszichiátriai kórképekkel, illetve különböző jogi minősítéssel pszichiátriai osztályra utalt betegek milyen arányban képesek részt venni a kezelésük megtervezésével kapcsolatos döntési folyamatban. Úgy tűnik, a betegek általában megfelelő mentális állapotban vannak ahhoz, hogy döntésképesnek minősüljenek, de ez mindegyikükről semmiképp sem feltételezhető. A döntésképesség a jogi határozat alapján pszichiátriai kezelésre kényszerülő és az önként jelentkező páciensek esetében a leggyakoribb.

Serdülők kábítószer- és alkoholfogyasztása és -függősége (review)

BMJ 2008;337:a306, doi: 10.1136/bmj.a306 (megjelenés: 2008. június 30.)

A függőség kialakulása bizonyos jellemző magatartásformák felvételével hozható összefüggésbe, amelyek újabban egyre gyakrabban fordulnak elő a nyugati társadalmak fiataljainak körében. Ezzel párhuzamosan a szorongásos és depresszív tünetek jelentkezése és a kábítószer-túladagolásra visszavezethető halálesetek száma is emelkedő tendenciát mutat. Maga a függőség potenciálisan visszafordítható állapot, amelyet leghelyesebb komplex eredetű, krónikus, kiújulásra hajlamos betegségként kezelni. Az összefoglaló a fiatalok függőségbetegségének lépcsőfokait és az egyes szinteken kínálkozó egészségügyi intervenciós lehetőségeket veszi sorra.

The Lancet

Rivaroxaban hosszabb ideig vagy enoxaparin rövid távon? Tromboembólia-profilaxis csípőprotézis beültetése után

The Lancet 2008;372:31–39

Teljes csípőprotézis beültetését követően a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata fokozott, és az emelkedett tromboembóliás kockázat tartósan fennállhat. A vizsgálatban a hosszabb időn át alkalmazott rivaroxaban és a rövid távon adott enoxaparin profilaktikus hatását hasonlították össze. A rivaroxabannal végzett elnyújtott trombózisprofilaxis szignifikánsan hatásosabbnak bizonyult a mélyvénás trombózis és szövődményei megelőzésében.

Daganatos betegek depressziójának kezelése

The Lancet 2008;372:40–48

A daganatos betegek életminőségét nagymértékben rontó major depresszió kezelésével kapcsolatban kevés adat áll rendelkezésre. A szerzők a probléma megoldására irányuló, ápolók részvételét igénylő komplex intervenciós program hatását és költséghatékonyságát elemezték Skóciában. A vizsgált intervenciós modell alkalmasnak és potenciálisan költséghatékonynak bizonyult a rendszeres gondozás alatt álló daganatos betegek major depressziójának kezelésében.

Vesetranszplantáció: a H-Y mint minor hisztokompatibilitási antigén

The Lancet 2008;372:49–53

Hemopoetikus őssejtek transzplantációja után a férfi recipiensek esetében nagyobb valószínűséggel alakul ki graft-versus-host betegség, ha a beültetett sejtek női donortól származnak, a női recipiensek esetében pedig nagyobb a kilökődés aránya, továbbá specifikus antitestképződés és T-sejt-reakció lép fel a H-Y géntermékekkel szemben férfi donortól származó sejtek transzplantációjakor. A H-Y minor hisztokompatibilitási antigénnek a veseátültetéssel kapcsolatos szerepét vitatják, a vizsgálat ennek tisztázására irányult. Az eredmények arra utalnak, hogy a H-Y minor hisztokompatibilitási antigén befolyásolja a graftok túlélését, a vesetranszplantáció sikerét.

Akut aorta dissectio (szeminárium)

The Lancet 2008;372:55–66

A cikk az akut aorta dissectio epidemiológiájával, tüneteivel, patogenezisével, diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatos legújabb ismereteket összegzi. A kórkép jobb megértéséhez a nemzetközi regiszter létrehozása mellett a kötőszöveti betegségek molekuláris és genetikai hátterének vizsgálatában elért új eredmények is hozzájárultak. A különböző endovaszkuláris technikák fejlődésének köszönhetően új kezelési lehetőségek jelentek meg. Míg az aorta ascendens területét érintő dissectiók kezelésének fő eszköze továbbra is a nyitott műtéti rekonstrukció, addig a más szakaszokat érintő dissectiók kezelésében teret hódít az endovaszkuláris technika.

Journal of the American Medical Association (JAMA)

A populációs átlaghoz viszonyított halálozási kockázat változása HIV-szerokonverziót követően

JAMA 2008;300(1):51–59

Azokban az országokban, ahol a modern gyógyszerek könnyen hozzáférhetők, a HIV-fertőzöttek mortalitása számottevően csökkent, és egyes feltevések szerint ma már nem sokkal haladja meg a nem fertőzöttek átlagos halálozását. A vizsgálat célja a változás tendenciájának és a még meglevő halálozásbeli különbségnek a meghatározása volt. A HIV-fertőzöttek mortalitásának csökkenése szoros összefüggést mutat a hatásos antiretrovirális készítmények megjelenésével. Jelenleg a fertőzöttség első 5 évében a halálozás hasonló, mint a nem fertőzött átlagnépességé, és csak ezt követően indul növekedésnek.

Fájdalmas beavatkozások és kezelésük neonatológiai intenzív osztályokon

JAMA 2008;300(1):60–70

A neonatológiai fájdalomcsillapítás eredményesebbé tétele érdekében mindenekelőtt a jelenlegi hiányosságokat kell feltérképezni. A vizsgálók neonatológiai intenzív osztályokon végeztek megfigyeléseket a betegek különböző beavatkozásokhoz kapcsolódó reakcióira vonatkozóan. Az újszülöttek a felvételüket követő első 2 héten tett megfigyelések szerint az intenzív osztályos hospitalizáció időtartama alatt számos fájdalmas beavatkozásnak vannak kitéve, és ezek döntő többségét specifikus fájdalomcsillapítás nélkül végzik.

Korai invazív vagy konzervatív kezelés? Az instabil angina és az ST-eleváció nélküli myocardialis infarktus kezelésében meglevő nemi különbségek metaanalízise (review)

JAMA 2008;300(1):71–80

Az ST-eleváció nélküli akut coronaria-szindróma kezelésében egyre szélesebb körben alkalmazzák a korai invazív stratégiát, de egyes vizsgálatok eredményei szerint nőbetegek esetében indokolatlanul. A rendelkezésre álló véletlen besorolásos vizsgálatok metaanalízise alapján az invazív kezelési stratégia képes csökkenteni a férfiak és a nagy kockázatú nők mortalitását, infarktuskockázatát és akut coronaria-szindróma miatti rehospitalizációját. A kis kockázatú nőbetegek esetében azonban ezek az előnyök nem tapasztalhatók, ezért a konzervatív kezelési stratégia a kedvezőbb.

New England Journal of Medicine – NEJM

Akut vesekárosodásban szenvedő, kritikus állapotú betegek vesepótló kezelése

NEJM 2008;359(1):7–20

A kritikus állapotú, akut vesekárosodásban szenvedő betegek vesepótló kezelésének intenzitására vonatkozóan ellentmondásosak az irodalmi adatok. A vizsgálatban az intenzív és a kevésbé intenzív kezelés eredményeit hasonlították össze. A folyamatos, 20 ml/ttkg/óra sebességű hemodialízis nem csökkentette a mortalitást a hetenként háromszor végzett szakaszos vesepótló kezeléssel szemben, s nem bizonyult kedvezőbbnek a vesefunkció visszatérése és a távoli szervkárosodások szempontjából sem.

Az újraélesztés gyógyszerei: vazopresszin és adrenalin, vagy csak adrenalin?

NEJM 2008;359(1):21–30

Az emelt szintű újraélesztéshez tartozó, keringéstámogató gyógyszeres kezelés részeként kedvezőbb hatású lehet a vazopresszin és az adrenalin kombinációja, mint az egyik vagy a másik önmagában, de a rendelkezésre álló adatok nem szolgáltatnak kellő evidenciát. A jelen véletlen besorolásos vizsgálat eredményei alapján az adrenalin és a vazopresszin kombinációja nem javítja a kórházon kívül bekövetkezett szívmegállás kimenetelét az önmagában adott adrenalinhoz képest.

Progresszív differenciált pajzsmirigyrák kezelése motesanib-difoszfáttal

NEJM 2008;359(1):31–42

A nagy malignitású progresszív, differenciált pajzsmirigyrákra a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF) kibocsátása jellemző. A cikk egy új VEGF-receptor-gátló, a motesanib-difoszfát (AMG 706) vizsgálatának eredményeit elemzi. Az újonnan kifejlesztett, szájon át szedhető vegyületet II. fázisú vizsgálat keretében 93 olyan, előrehaladott vagy áttétes pajzsmirigydaganatban szenvedő betegnek adták, aki radiojód-kezelésre nem reagált. A betegség az esetek 67%-ában legalább 24 hétre stabilizálódott. A becsült átlagos betegségmentes túlélés 40 hét volt. Esszerint motesanib-difoszfáttal legalább átmenetileg meg lehet akadályozni ennek a súlyos betegségnek a rosszabbodását.

Az endomyocardialis fibrózis előfordulása Mozambik mezőgazdasági területén: lakossági vizsgálat

NEJM 2008;359(1):43–49

A restriktív cardiomyopathia leggyakoribb oka az endomyocardialis fibrózis, melynek speciális gyógymódja egyelőre nincs. Azt sem tudjuk pontosan, mennyire gyakori ez a kórkép Afrikában, illetve Ázsiában. A szerzők 1063, különböző korosztályokból kiválasztott egyén ultrahangfelvételeit értékelték. A felmérés szerint a kórkép a vártnál gyakrabban fordult elő a 10–19 éves korosztályban (28%); nagyobb arányban mutatkozott a férfiak körében, mint a nők között, és az elváltozás családi halmozódását is megfigyelték. A betegség az esetek 78%-ában tünetmentes volt. Újabb vizsgálatokra van szükség az elváltozás patogenezisének felderítésére, s át kell értékelni és tovább kell fejleszteni a terápiát.

Medical Online