A világ nagy orvosi szaklapjainak tartalmából

British Medical Journal – BMJ

A kardiovaszkuláris kockázat becslése Angliában és Walesben. A QRISK2 prospektív bevezetése és validálása
BMJ 2008;336(25):1475–1482
Célul tűzték ki a QRISK algoritmus továbbfejlesztését a különböző etnikai csoportok kardiovaszkuláris kockázatának pontosabb becslése céljából. A módosított algoritmust (QRISK2) a nemzeti ajánlásokban jelenleg szereplő módosított Framingham-pontrendszerrel vetették össze. Az etnikai hovatartozást is figyelembe vevő QRISK2 algoritmus pontosabban képes kiszűrni a nagy kockázatú betegeket a módosítás alapjául szolgáló populációban. A pontrendszert ajánlatos más országokban is a helyi etnikai adottságoknak megfelelően módosítani.

Erőszakos háborús halálozás az elmúlt 50 évben Vietnamtól Boszniáig. A világméretű egészségfelmérő program adatainak elemzése
BMJ 2008;336(25):1482–1486
A világméretű egészségfelmérő program keretei között összegyűlt adatok alapján 13 országban vizsgálták, hogyan alakult az elmúlt 50 évben a háborús sérülésekre visszavezethető halálozás. Béke idején, a túlélőktől nyert információ alapján sikerült visszamenőleg megbecsülni a háborús mortalitást. Ennek mértéke jóval nagyobb, mint azt korábban becsülték, és jelenleg sem mutat egyértelműen csökkenő tendenciát.

A meningococcus C elleni szerológiai védettség serdülőkorban Nagy-Britanniában
BMJ 2008;336(25):1487–1491
A nagy-britanniai obszervációs vizsgálatban azt tanulmányozták, hogyan alakul azoknak a 11–20 éves serdülőknek és fiataloknak az anti-meningococcus antitest titere, akik 6–15 éves korukban védőoltást kaptak meningococcus C ellen. Öt évvel a vakcinációt követően nagyobb koncentrációban volt jelen baktericid hatású antitest azoknak a fiataloknak a szérumában, akik 10 éves koruk után részesültek az oltásban. Ennek alapján indokoltnak látszik serdülőkorban végezni az immunizációt.

Az „újratáplálási” szindróma mibenléte, megelőzése és kezelése (összefoglaló közlemény)
BMJ 2008;336(25):1495–1498
Az újratáplálási (refeeding) tünetegyüttes jól körülírt állapot, mégis sokszor megfeledkeznek róla. Randomizált vizsgálatokat nem publikáltak a kezeléssel kapcsolatban, ezért megalapozott ajánlásokat nem könnyű kidolgozni. A 2006-ban publikált irányelvek ellenére is számolni kell a szindróma előfordulásával. Az áttekintés összegzi a tünetegyüttessel kapcsolatos ismereteket: foglalkozik a kezeléssel és a megelőzéssel, felhívja a figyelmet a probléma jelentőségére.

The Lancet

A krónikus vesebetegség összesített halálozása. Tajvani prospektív kohorszvizsgálat 462 293 felnőtt körében
The Lancet 2008;371(25):2173–2182

Tajvani felnőttek körében vizsgálták a krónikus vesebetegség egyes stádiumainak előfordulását, illetve az ezekhez kapcsolódó halálozási kockázatot. A krónikus vesebetegséget nagy prevalenciája és a rossz szociális körülmények között élő vesebetegek nagy mortalitása fontos közegészségügyi problémává teszi. A korai halálozás csökkentésében jelentős szerepe van a korai diagnózisnak, amihez nagyban hozzájárulhat a vesefunkciós szűrővizsgálatok fontosságának tudatosítása.

Heteroszexuális kapcsolatban átvitt HIV-fertőzés zambiai és ruandai pároknál
The Lancet 2008;371(25):2183–2191
Afrika szubszaharai régiójában igen nagy a HIV-fertőzöttég aránya, de a házasságon belüli transzmisszió gyakoriságáról kevés az adat, a megelőzési programok a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokra koncentrálnak. A szerzők zambiai és ruandai városokban vizsgálták a tartós kapcsolatban vagy házasságban élő párok új HIV-fertőzéseinek alakulását. Azt találták, hogy a legtöbb heteroszexuális fertőződés ebben a lakossági csoportban jön létre. Ennek alapján az önkéntes szűrővizsgálatokat ebben a populációban is népszerűsíteni kell, és a megelőzési programokat erre a populációra is ki kell terjeszteni.

Fenntartó kezelés buprenorfinnal és naltrexonnal heroinfüggőség kezelésére. Randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálat Malajziában
The Lancet 2008;371(25):2192–2200
Világszerte törekszenek a heroinfüggőség hatékony kezelésére, melytől többek között a HIV-átvitel visszaszorítása is várható. A szerzők a naltrexon-, illetve buprenorfin-utókezelés absztinenciát fenntartó hatását vizsgálták Malajziában. Az eredmények alátámasztják azt az elfogadott álláspontot, hogy buprenorfin-kezeléssel érhető el leginkább tartós heroinabsztinencia, és ez tűnik a legeredményesebb kezelésnek a heroinfüggőséghez kapcsolódó társadalmi problémák visszaszorításában is.

Juvenilis dermatomyositis és más gyermekkori idiopathiás gyulladásos izombetegségek (szeminárium)
The Lancet 2008;371(25):2201–2212
A juvenilis dermatomyositis a leggyakrabban előforduló gyermekkori myopathia. A proximális izmok általános gyengesége és bőrkiütések jellemzik, és autoimmun eredetű szisztémás érkárosodásra vezethető vissza. A kezelés megkezdéséig eltelt idő meghatározó a kimenetel szempontjából: ettől függ a tünetek és laboratóriumi eltérések súlyossága és a későbbi morbiditást befolyásoló patológiás kalcifikáció mértéke.
A betegség hátterében genetikai és környezeti kockázati tényezők egyaránt kimutathatók. A patogenezis középpontjában az izomszövetben és a perifériás vérben aktiválódó dendritikus sejtek állnak, melyekben aktiválódnak az interferon-1α által szabályozott gének. A gyakran alkalmazott kombinációs kezelésben kortikoszteroidok, methotrexat és egyéb immunszuppresszív szerek kapnak helyet. Ha időben megkezdik a kezelést, a kimenetel általában kedvező. A legjobb kezelési eljárás kidolgozásához további randomizált vizsgálatokra van szükség.

Journal of the American Medical Association (JAMA)

Az otthoni vérnyomás-monitorozás, az internetes kommunikáció és a gyógyszerész szerepe a magas vérnyomás karbantartásában
JAMA 2008;299(24):2857–2867
A magas vérnyomás kezelése csökkenti a kardiovaszkuláris eredetű halálozást, de az esetek jó részében nem sikerül megfelelően beállítani a vérnyomást. Az új modell: otthoni vérnyomás-monitorozás, internetes szolgáltatás és oktatás, valamint a gyógyszerész bevonása. A vérnyomás beállítása abban a betegcsoportban volt a legsikeresebb, ahol az internetes oktatás és ellenőrzés mellett a gyógyszerészeket is bevonták e betegellátásba. Ezzel a módszerrel a magas vérnyomást jól karban lehetett tartani.

A stent-beültetés kimenetele a bevonat nélküli fém stentek és a gyógyszert kibocsátó stentek korában
JAMA 2008;299(24):2868–2876
Mint ismeretes, bevonat nélküli fém stent beültetése után a restenosis gyakoribb, a gyógyszert kibocsátó stentek beültetése viszont a trombózis veszélyét növeli. Az adatok utólagos összehasonlítása azt mutatta, hogy 2 év után a myocardialis infarktusok száma és a halálozás gyakorlatilag azonos volt a kétfajta intervenció után.

A DNS-metiláció intraindividuális időbeli változása a típusok családi halmozódásával
JAMA 2008;299(24):2877–2883
A DNS metilációja időbeli változást mutat, és ez a vizsgálatok alapján genetikai szabályozás alatt áll. Izlandon a vizsgált időtartam alatt a lakosok 29%-ánál találtak több mint 10%-os változást a DNS metilációjában.

Eletromágneses interferencia kialakulásának lehetősége az intenzív osztályokon
JAMA 2008;299(24):2884–2890
Bár eddig nem jeleztek elektromágneses interferenciát a rádiófrekvenciás azonosító eszközök (RFID) és az intenzív osztályos műszerek között, ennek lehetősége nem zárható ki. A szerzők intenzív osztályokon teszteltek egymástól különféle távolságokban elhelyezett különféle eszközöket. Az eredmények egyértelművé tették, hogy az esetleges balesetek elkerülése érdekében nemzetközi szabványok szerinti rendszeres tesztelésre van szükség.

New England Journal of Medecine – NEJM

Trombózisprofilaxis csípőprotézis beültetése után: rivaroxaban vagy enoxaparin?
NEJM 2008;358(26):2765–2775
A III. fázisú vizsgálatban a X.a faktort gátló, szájon át szedhető rivaroxaban hatását és tolerálhatóságát hasonlították össze az enoxaparinéval hosszan tartó trombózisprofilaxisban részesülő, csípőprotézis-beültetésen átesett betegek körében. Tolerálhatóság és biztonságosság szempontjából nem volt különbség a két gyógyszer között, de a rivaroxaban bizonyult hatásosabbnak. Napi 1×10 mg rivaroxabannal szignifikánsan jobb hosszú távú profilaxist lehetett elérni, mint napi 1×40 mg enoxaparin adagolásával.

Trombózisprofilaxis térdprotézis beültetése után: rivaroxaban vagy enoxaparin?
NEJM 2008;358(26):2776–2786
A szerzők térdprotézis-beültetésen átesett betegeken hasonlították össze a X.a faktort közvetlenül gátló, szájon át adva is aktív rivaroxabannak és a rutinszerűen alkalmazott, szubkután adható enoxaparinnak a mélyvénás trombózis posztoperatív megelőzésére való alkalmasságát. A műtétet követő tromboembóliás szövődmények megelőzésében hatásosabbnak bizonyult a rivaroxaban, miközben a vérzéses szövődmények számában nem volt különbség a két csoport között.

Angiotenzin-II-receptor-blokkolók és aortagyök-tágulat Marfan-szindrómában
NEJM 2008;358(26):2787–2795
Marfan-szindrómában az idő előtti halálozás egyik fő oka az aortagyök progresszív tágulata, majd dissectiója. Állatkísérletes adatok arra utalnak, hogy a folyamat a TGF-β (transzformáló növekedési faktor β) fokozott termelődésére vezethető vissza, s így e növekedési faktor gátlásával – például angiotenzinreceptor-blokkolók (ARB-k) segítségével – talán visszaszorítható. A szerzők 18 olyan Marfan-szindrómás gyermeket vontak be a vizsgálatba, akiknél más kezelési eljárásokkal nem tudták lassítani az aortagyök-tágulat progresszióját. ARB-kezeléssel sikerült szignifikánsan lassítani a folyamatot. Az eredmény megerősítéséhez nagyobb esetszámú, randomizált vizsgálatokra lenne szükség.

Medical Online