A világ nagy orvosi szaklapjainak tartalmából

British Medical Journal – BMJ



A nortriptylin szerepe a dohányzásról való leszoktatásban
BMJ 2008;336(21):1223–1227
A nortriptylin adagolását a dohányzás abbahagyása előtt egy, illetve két héttel kezdték el, majd emelkedő dózisban nyolc héten keresztül alkalmazták. Az eredményt (a mellékhatásokat, a nikotinelvonási tüneteket ésa dohányzásra való visszaszokás igényét) 6 és 12 hónap múlva vizsgálták. Mind a nikotintapasz, mind a nortriptylin hatásos volt a leszokás segítésében, de a kettő együtt adása nem hozott plusz eredményt – nem volt lényegesen hatásosabb sem a nortriptylin, sem a nikotin önálló adásánál. A kombinált kezelés mellett egyelőre tehát nem szól bizonyíték.

A trombózis hormonpótló kezeléssel összefüggő rizikója
BMJ 2008;336(21):1227–1231
Az ösztrogén, elsősorban a tablettában adagolt formája emeli a vénás trombózis rizikóját. A transzdermálisan adagolt ösztrogén biztonságosabbnak tűnik. További adatok szükségesek a pontos megítéléshez, hiszen a hormonpótló kezelés igen sokféle terápiás protokollt alkalmaz és valószínűleg figyelembe kellene venni a kiegészítésként adott különböző típusú progeszteronok hatását is.

Növekszik az antituberkulotikumokkal szembeni rezisztencia
BMJ 2008;336(21):1231–1234
Az isoniaziddal szembeni rezisztencia egyre gyakoribb az Egyesült Királyságban. Ennek oka, hogy több az afrikai és az indiai beteg, akik külföldről viszik be a rezisztens kórokozót az országba. Ismét előtérbe kerül a betegség korai felismerése és a rezisztencia gyors kiszűrése.

Retinaleválás – tanácsok nem szemészeti szakembereknek
BMJ 2008;336(21):1235–1240
A retinaleválás tünetivel igen gyakran elsőként nem szemész szakember találkozik. Az ebből fakadó esetleges késés tragikus, mert a retinaleválás sürgős műtéti kezelése megelőzheti a látáscsökkenést vagy a látóképesség teljes elvesztését. Ezért a nem szemész szakember elsődleges feladata a betegség felismerése, majd a páciens sürgősen olyan helyre irányítása, ahol szakszerűen tudják ellátni.

New England Journal of Medecine – NEJM

Aprotinin és lizin-analógok összehasonlítása nagy rizikójú szívsebészeti beavatkozásoknál
NEJM 2008;358(22):2319–2331
A vérkészítmények iránti igény minimalizálása érdekében, széles körben használnak antifibrinolitikus szereket a szívsebészetben. A vizsgálatban posztoperatív masszív vérzés és 30 napon belüli halálozás vonatkozásában hasonlították össze az aprotinint két lizin-analóg csoportba tartozó készítménnyel, a tranexámsavval és az aminokapronsavval. A posztoperatív vérzés rizikójának csökkentésében valamivel jobbnak bizonyult az aprotinin. Nagy rizikójú szívsebészeti beavatkozásoknál alkalmazását sokkal inkább a konzekvensen megjelenő, jóval alacsonyabb 30 napos posztoperatív mortalitás indokolja.

Opioidok okozta székrekedés kezelése methylnaltrexonnal végstádiumú betegeknél
NEJM 2008; 358(22):2332–2343
A székrekedés az opioidok kellemetlen mellékhatása, amely jelentősen ronthatja a tartósan kezelt, súlyos állapotú betegek életminőségét. A methylnaltrexon az opiátreceptor olyan antagonistája, amely a szerkezetéből adódóan csak korlátozott mértékben jut át a vér-agy gáton. A vizsgálatban tartós opioid kezelés alatt álló, előrehaladott stádiumú betegek székrekedésének leküzdésére alkalmazták szubkután formában. A beadást követően hamar bekövetkezett székletürítés, ugyanakkor nem tapasztalták a centrális fájdalomcsillapítás elégtelenné válását és elvonási tüneteket sem észleltek.

A prucaloprid placebokontrollos vizsgálata a súlyos székrekedés kezelésében
NEJM 2008; 358(22):2344–2354
A 12 hetes placebokontrollos tanulmányban a nagy affinitású, szelektív 5-hydroxytryptamin-receptor-agonista prucaloprid hatékonyságát vizsgálták. A placebocsoporthoz képest a kezelt betegek bélműködésük szignifikáns javulásáról számoltak be, tüneteik jelentősen csökkentek. A szerzők hosszabb időtartamú vizsgálatokat tartanak szükségesnek a prucaloprid-kezelés előnyös hatásainak alátámasztására és az esetleges mellékhatások tisztázására.

Génvariációk – a csontdenzitás és a későbbiekben bekövetkező csonttörés előrejelzése
NEJM 2008; 358(22):2355–2365
A csontok ásványianyag-tartalma döntő a későbbi életben kialakuló oszteoporózis szempontjából és meghatározása segítheti a csonttörések rizikójának felmérését. A vizsgálatban olyan génszekvencia-variánsokat kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók a csontok ásványianyag-tartalmával, illetve a csonttörésekkel. Találtak olyan gyakori variánsokat, amelyek az európai populációban összefüggésbe hozhatók kis traumára bekövetkező csonttörésekkel. Az egyedi törésrizikó felmérésében ezen szekvenciák ismerete nem tud ugyan egyelőre segítséget nyújtani, de az oszteoporózis biokémiai hátterébe betekintés adhatnak.

Journal of American Medical Association (JAMA)

Escitalom-kezelés a stroke utáni depresszió megelőzésben, valamint a csökkent problémamegoldó képesség javítására
JAMA 2008;299(20):2391–2400
A stroke utáni depresszió tünetei a betegek több mint felénél megjelennek. Azoknál a betegeknél, akik a szélütés előtt bizonyíthatóan nem szenvedtek depresszióban és prevenciós kezelésként escitalopramot kaptak, szignifikánsan csökkent a depressziós epizódok száma. A problémamegoldó képesség nem javult szignifikánsan a placebóval kezeltekhez képest.

Gyermekek és felnőttek kóros testtömegindexe az USA-ban
JAMA 2008;299(20):2401–2405
A túlsúlyosság problémaköre folyamatosan terebélyesedik az Egyesült Államokban, mind a felnőttek, mind a gyermekek körében. A szerzők háromszori BMI-méréssel igyekeztek trendeket találni a gyermek és felnőtt lakosság körében a későbbi túlsúlyosság előrejelzésére, de 1999 és 2006 között nem sikerült szignifikáns és jól használható mérési mutatót találniuk.

Összefügg- e a betegek elégedettsége az egy főre jutó egészségügyi ráfordítással?
JAMA 2008;299(20):2406–2412
Régiónként a biztosítók anyagi ráfordításai igen különbözők. A felmérés alapján az ellátással való elégedettség nem feltétlenül függ össze az anyagi ráfordítással.

The Lancet

Hosszú hatású béta-blokkoló hatása nem szívsebészeti betegek műtéti előkészítésében és utókezelésében (POISE vizsgálat)
Lancet 2008;371:1839–1847
A perioperatívan adott béta-blokkolók szerepe nem teljesen tisztázott az olyan sebészeti beavatkozásokban, amelyek nem a szívet érintik. A vizsgálatban (több mint 8000 beteg részvételével) a hosszú hatású béta-blokkolót, illetve a placebót 2-4 órával a beavatkozás előtt kezdték adni, majd a terápiát 30 napig folytatták. Összegzésként (kihangsúlyozva a béta-blokkolók lehetséges veszélyeit) a perioperartív adagolásnak több előnyét, mint hátrányát látták a vizsgálók annak ellenére, hogy számszerűen ebben a csoportban több haláleset és stroke-eset fordult elő. Keringési betegségek viszont lényegesen kisebb számban fordultak elő. Fontos lenne a további kutatás ebben az irányban.

A fertőzés szerepe a váratlan csecsemőkori halál bekövetkezésében
Lancet 2008;371:1848–1853
A hirtelen csecsemőhalál (sudden unexpected death in infancy, SUDI) oka egyelőre ismeretlen. Hét nap és egy év közötti korú csecsemők boncolási jegyzőkönyvét elemezve azt állapították meg, hogy bár a post mortem elvégzett bakteriológiai vizsgálat gyakran volt pozitív, az esetek nagy részében ezt nem lehetett halálokként feltételezni. Mégis az, hogy S aureus-t és E coli-t sok elhalt csecsemőnél tudtak kimutatni összefüggést feltételez a fertőzések a hirtelen halál között.

Prednisolon és naproxen köszvényes ízületi gyulladásban
Lancet 2008;371:1854–1860
Köszvényes ízületi gyulladásban a colchicinnel együtt adott nem szteroid gyulladáscsökkentőknek kardiovaszkuláris, renális és gasztrointesztinális mellékhatásai ismertek. Felvetődött a kérdés, hogy prednisolon adásával elérhető-e a tünetek javulása és csökkenthetőek- e a mellékhatások. A vizsgálat eredményeként azonban nem találtak számottevő különbséget a mellékhatások tekintetében. A terápiás eredmény mindkét szer esetében megfelelő és egyenértékű volt.

Doppingszerek, anabolikus szteroidok használata a sportban és a társdalomban
Lancet 2008;371:1872–1882
Miután a szigorú doppingtörvényeket bevezették és annak érvényt tudnak szerezni az egyre érzékenyebb laboratóriumi vizsgálatokkal, az anabolikus szteroidok kiszorultak a sportolók „felkészülési palettájáról”. Ugyanakkor étrendkiegészítőként széles körben elérhetővé váltak. Számolni kell a mellékhatások elterjedésével, amelyet ma még nem tudunk pontosan felmérni. Az egyre szélesebb körű felvilágosítás igen nagy jelentőségű ebben az esetben is.

Medical Online