2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

A világ nagy orvosi szaklapjaiból

A British Medical Journal (BMJ); a The Lancet; a Journal of American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) tartalmából ajánljuk.

British Medical Journal – BMJ

Elsődleges zárás illetve nyitott sebkezelés cysta pilonidalis sebészi kimetszését követően
BMJ 2008;336(15):868–871.
A sebek az elsődleges zárás után gyorsabban gyógyulnak, mint nyitva kezeléskor, de a költség növekedhet azzal, hogy a kiújulás rizikója is megnövekszik. A pilonodalis ciszta a szőrzettel fedett és tartós nyomásnak kitett bőrterület szőrtüszőinek megbetegedése, mely bakteriális felülfertőződés esetén tályoggá válhat. Amennyiben műtéti kimetszésre van szükség, a sebzárást illetően a korai másodlagos zárás az ajánlható megoldás.

A farfekvéses szülés családi ismétlődése
BMJ 2008;336(15):872–876.
Amennyiben a szülők farfekvéses terhességből születtek, nagyobb a valószínűsége, hogy a gyermekük is hasonl pozíciót vesz fel az uterusban. Az áttekintett esetek feldolgozásakor nem találtak különbséget aszerint, hogy az apa vagy az anya született farkevéssel. A családi prediszpozició alapján genetikai okokat lehet valószínűsíteni.

Szoptatás
BMJ 2008;336(15):881–887.
Klinikusok előtt nem kétséges a szoptatás fontossága a fejlődő országokban. Eddig kevés figyelmet szenteltek annak, hogy miként függ össze a szoptatással az elhízás, a magas vérnyomás, a koleszterinszint és a daganatos betegségek alakulása. A WHO ajánlása szerint ideális lenne, ha fél évig csak anyatejet kapna a csecsemő (vizet és kiegészítő szilárd táplálékot sem), majd a következő másfél évben anyatejjel kiegészített táplálkozást javasolnak. Az ajánlás a fejlett országokban igen nehezen valósítható meg, hiszen a szoptatás, mind az USA-ban, mind Angliában erősen visszaszorult és a változtatással szemben nagy az ellenállás. A közlemény összefoglalja a szoptatás fejlődő országokban tapasztalt pozitívumait.


Journal of American Medical Association (JAMA)

Pyridoxal 5’-foszfát (MC-1) hatásai koronária-bypass műtétre váró, nagy kockázatú betegekben
JAMA 2008;299(15):1777–1787.
A szívizom sebészi revaszkularizációja (CABG) ma már rutinszerűen végzett beavatkozás, amelynek jó eredményei mellett számos szövődménye is ismert. Ez utóbbiak elsősorban a fellépő ischaemiás-reperfúziós károsodásra vezethetők vissza. Ennek csökkentését célozták meg egy természetes pyridoxin metabolittal, a purinreceptor-anatagonista MC-1-gyel. A betegek a 2. fázisú vizsgálat keretei között, közvetlenül a műtét előtt, majd a műtét után 30 napon keresztül kapták a gyógyszert. A kiválasztott nagy kockázatú betegek körében az MC-1 nem csökkentette a kardiovaszkuláiris halálozást a posztoperatív szakban.

Hogyan érhetők el a lehető legkedvezőbb angioplasztikás eredmények?
/Comparison of Angioplasty With Infusion of Tirofiban or Abciximab and With Implantation of Sirolimus-Eluting or Uncoated Stents for Acute Myocardial Infarction/
JAMA: 2008;299(15):1788-1799.
Az ST-elevációval járó myocardialis infarktus kezelésében jelenleg elfogadott az abciximab-infúzió és a fém sztent beültetésének kombinációja. Vizsgálták, hogy helyettesíthető-e ebben a protokollban az abciximab nagydózisú tirofibannal, illetve hogy a sirolimussal bevont gyógyszerkibocsátó sztent alkalmazása javít-e az eredményeken. Tirofibannal az abciximabhoz hasonló mértékben sikerült csökkenteni az ST-eleváció mértékét a PTCA után. A sirolimust kibocsátó sztent beültetése a 8 hónapos követés alatt szignifikánsan csökkentette a kardivaszkuláris események számát.


The Lancet

Hatékony-e az ISA247 kezelés? Harmadik fázisú vizsgálat pszoriasisban
Lancet 2008;371(15):1337–1342.
A szisztémás calcineurin-inhibitor-kezelés alkalmazásának pszoriasisos betegeknél határt szab a vegyületek toxicitása. Az ISA247 új calcineurin-inhibitor, amely a 2. fázisú vizsgálatok szerint jól tolerálható és hatásos. A vizsgálat jelen fázisában 24 héten keresztül adagolták különböző dózisokban. Szoros összefüggés mutatkozott a dózisok emelkedése és a hatékonyság fokozódása között. Amellett, hogy a molekula biztonságossága is további megerősítést nyert, a szoros dózis-hatás összefüggés jó titrálhatóságot biztosíthat a klinikai gyakorlatban.

Többdetektoros CT önmagában és alsó végtagi ultrahang-vizsgálattal kombinálva a tüdőembólia diagnosztikájában
Lancet 2008; 371(15):1343–1352.
A multislice CT (MSCT) vizsgálat és D-dimer-meghatározás kombinációja biztonságosan kizárja a tüdőembóliát a klinikai kép alapján kis és közepes rizikójú betegeknél. A most közreadott diagnosztikai algoritmus segítségével ugyanolyan biztonságosan kizárható a tüdőembólia, mint az alsó végtagi vénák UH-vizsgálatával kiegészített MSCT és D-dimer vizsgálattal. Az ultrahangot inkább olyan esetben tartják szükségesnek, amikor a CT ellenjavallt.

Intenzív orális thrombocyta-aggregáció-gátló utókezelés akut koronáriaszindróma miatt sztentimplantáción átesett betegeknél
Lancet 2008;371(15):1353–1363.
Az angioplasztika során végzett sztentbeültetés javítja a beavatkozás sikerét és csökkenti a restenosis arányát a ballonos angiolpasztikával szemben, ugyanakkor a trombotikus szövődmények (pl. a sztent-trombózis) számát megemeli. A TRITON-TIMI 38 vizsgálaton belül hasonlították össze a prasugrellel és clopidogrellel kezelt betegeket az ischaemiás történések megelőzésére vonatkozóan. A prasugrel egy új, erősebb hatású thienopyridin, amely szignifikánsan több ischaemiás eseményt tudott megelőzni, mint a clopidogrel.


New England Journal of Medecine – NEJM


A hetenként adott paclitaxel helye az emlőrák adjuváns terápiájában
NEJM 2008;358(16):1663–1671.
Két különböző taxánszármazékot, a paclitaxelt és a docetaxelt hasonlította össze a vizsgálat az emlőrák adjuváns terápiájában. Egyforma alapterápiát követően, a betegek hetente vagy háromhetente részesültek a kezelések valamelyikében 12 héten keresztül. A betegségmentes túlélés kedvezőbben alakult a paclitaxellel kiegészített standard adjuváns kemoterápiát követően.

Extrém kis súlyú koraszülöttek intenzív terápiája
NEJM 2008; 358(16):1672–1681.
A jóval a terminus előtt született csecsemők esetében sokszor a gesztációs kor dönti el, hogy megkezdik-e a gyermek intenzív osztályos kezelését, pedig számos más faktor is közrejátszik a prognózisban. A döntést segítő prognosztikai faktorokat kerestek 22–25. gesztációs héten született gyermekek követésével. A terhességi időn túl további négy faktort érdemes figyelembe venni az intenzív osztályos kezelés mérlegelésekor. Fontos a csecsemő neme, az anteatalis kortikoszteroid-expozíció, a születési súly, valamint az, hogy ikerterhességből született-e a gyermek. Mindezek alapján a prognózis jobb közelítéssel jósolható meg.

A CHI3L1 variációk hatása a szérum YKL-40 szintjére és az asztma rizikójára
NEJM 2008; 358(16):1682–1691.
A CHI3L1 gén sérülése vagy mutációja asztmás hajlamot hoz létre, bronchialis hiperreaktivtás lép fel, a tüdő kapacitása csökken és megemelkedik a szérumban keringő YKL-40 fehérje szintje. Ez utóbbi részt vesz a szöveti gyulladásos válasz kiváltásában és a remodelingben, valamint biomarkerként is használható.


Medical Online

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés