A világ nagy orvosi szaklapjaiból

British Medical Journal – BMJ

Milyen hosszú életre számíthat egy demens beteg?
BMJ 2008;336(4);258–262.
Évente a világszinten 4,6 millió új demens beteggel kell számolni, és a betegek átlagos túlélése 4-5 év – derült ki 438 beteg adatainak átlagosan 14 éves követése alapján.

A kalciumpótlás hatása a vaszkuláris betegségekre az egészséges, idős nők körében
BMJ 2008;336(4);262–266.
A csontritkulás megelőzése a menopauza idején egyik legfontosabb népegészségügyi feladat. A kalcium a terápia egyik lényeges eleme, terápiásan hatékony adagolása viszont jelentősen megemelte a vizsgálatban a szívinfarktus-, a stroke- és az akut kardiovaszkuláris okból bekövetkező halálesetek számát. A lehetséges okok között szerepelhet, hogy az emelkedett szérumkalciumszint gyorsítja az erek meszesedését. Az MR-leletek szerint bizonyos agyi károsodások is összefüggésben vannak az megemelkedett kalciumszinttel. Dializált betegek vizsgálatából is tudjuk, hogy a veseerek meszesedése összefügg a halálozással. Jelen esetben az összehasonlítás helytálló, hiszen az idős betegnél mindig fennáll kisebb-nagyobb vesefunkció-csökkenés. Meg kell találni az egyensúlyt a kalciumpótlásban – érvényesüljön a csontokon a pozitív hatás, és lehetőleg ne emelkedjen a kardiovaszkuláris rizikó.

Összefoglaló közlemény: inguinális sérv
BMJ 2008;336(4);269–272.
• A tünetmentes egészséges betegnek javasolt megajánlani a sebészi hasfali helyreállítást.
• A hálós rekonstrukció után fordul elő legritkábban a sérv kiújulása.
• Laparoszkópos megoldás elsősorban a kiújult és kétoldali sérvek esetében ajánlott, bár javasolt egyoldali sérvek első beavatkozása esetén is.
• Műtét után minimum 7 nap kímélet javasolt, de az erős fizikai munka 14 napig kerülendő.
• Korai szövődmények: fertőzés, sebszétválás, zsibbadásérzés a seb körül.
• A késői szövődmények között legtöbbször a krónikus fájdalom dominál.

Journal of American Medical Association (JAMA)

Paclitaxelt és sirolimust kibocsátó sztentek összehasonlítása a klinikai gyakorlatban
JAMA 2008;299(4):409–416.
A két leggyakrabban használt gyógyszerkibocsátó sztent nem különbözött szignifikánsan sem az elsődleges végpontban (kardiális okú halál, akut szívinfarktus, revaszkularizációs beavatkozás), sem a másodlagosan vizsgált paraméterekben (bármely okból bekövetkező halál, sztenttrombózis). Mindkét szer biztonságosan megbízható a mindennapi gyakorlatban.

A passzív dohányzás és a cisztikus fibrózis
JAMA 2008;299(4):417–424.
Az ember genotípusának ismerete felveti az igényt annak vizsgálatára, hogy miképpen hat a környezet az ismert, genetikailag determinált betegségekre. Az anya terhesség alatti dohányzása valamint a passzív dohányzás egyértelműen rontja a tüdő cisztikus fibrózisában szenvedők tüneteit és életkilátásait.

A mikro-RNS-expresszió összefüggése a prognosztikai és terápiás kimenetellel a vastagbél adenokarcinomájában
JAMA 2008;299(4):425–436.
A biomarkerként szolgáló mikro-RNS-ek mennyiségének mérése jó lehetőséget jelent mind a diagnosztikában, mind a terápia várható eredményének megítélésében. Expresszálódásuk eloszlása változatos a colon adenokarcinomája esetén. Nagy mennyiségű miR-21-et kibocsátó tumorokban kedvezőtlenek az életkilátások, és a terápia eredménye is rossz.

The Lancet

A vénás thromboelmbolia rizikója és a megelőzés gyakorlata az akut kórházi ellátás során (az ENDORSE vizsgálat)
The Lancet 2008; 371(4):387–394.
A vénás thromboembolia rizikójáról és a megelőzés gyakorlatáról világszerte kevés ismerettel rendelkezünk. A sebészeti betegek 64,4 százaléka tartozott a vénás thromboelmbolia (VTE) rizikócsoportjába, de csak a veszélyeztetettek 58,7 százaléka kapott profilaktikus kezelést. A belgyógyászati betegek körében a betegek 41,5 százalékánál állt fenn a VTE kockázata, de csak a veszélyeztetettek 39,5 százaléka részesült profilaxisban. Míg a kórházban kezelt betegeknek körülbelül a fele a rizikócsoportba tartozik, profilaktikus kezelésben a veszélyeztetett betegek fele sem részesül.

A romiplostin hatása krónikus trombocitopeniás purpurában
The Lancet 2008; 371(4)395–403.
A romipolstin jól toleráható és effektív: a kezelés eredményeként a trombocitaszám emelkedett, függetlenül attól, hogy eltávolították-e a beteg lépét. Több beteg el tudta hagyni az egyéb gyógyszereket. A romiplostin hatásos, új kezelési lehetősége a krónikus trombocitopeniás purpurának.

Újszülöttkori kórházi iatrogén betegségek
The Lancet 2008; 371:404–441.
A kórházban szerzett betegségek sorát a nozokomiális fertőzések és a légzőszervi megbetegedések vezették ebben a felmérésben. Újszülötteknél ezek a betegségek gyakran súlyosak, de ritkán fatálisak. Rizikófaktorként szerepel a kis születési súly, a koraszülöttség, a hosszú kórházi tartózkodás, a centrálisvéna-biztosítás és a gépi lélegeztetés.

New England Journal of Medecine – NEJM

Közepes fokú agyi traumát elszenvedett, Irakból visszatért katonák vizsgálata NEJM 2008;358(5):453–463.
Az Irakban szolgáló katonák körében elszenvedett közepes agyi trauma – főleg az agyrázkódás – szorosan összefügg a hazatérés után 3-4 hónappal kialakuló poszttraumás stresszbetegséggel, amelynek vezető tünete a depresszió.

A hasi aorta-aneurizma kezelése – endovaszkuláris, illetve nyílt feltárás, mint műtéti megoldás
NEJM 2008; 358(5):464–474.
Az endovaszkuláris megoldás után kevesebb a korai haláleset és ritkábbak a szövődmények, így a túlélés szempontjából, főleg idős betegeknél, ez a típusú kezelés javasolt. Ugyanakkor az ismételt késői beavatkozás szükségessége gyakoribb az endovaszkuláris műtéti megoldás után.

Medical Online