hirdetés
2019. november. 12., kedd - Jónás, Renátó.
hirdetés

 

A stressz gonosszá tesz?

A filozófusok régóta vitatkoznak azon, hogy a morális döntéseket a józan ész alapján hozzuk, vagy inkább érzelmeink hatására döntünk. A racionalisták, mint Platón és Kant szerint az első az igaz, a szentimentalisták, például David Hume és Adam Smith szerint a második. A pszichológusok kísérleteznek, és azt mondják: helyzete válogatja. A Psychoneuroendocrinology című szaklapban megjelent tanulmányok szerint nem is a stresszhelyzet, hanem a stresszválasz mértéke számít.

hirdetés

George Legall és munkatársainak megjelenés előtt álló cikke szerint bár a korai tanulmányok azt sugallták, hogy az erkölcsi következtetésekben a racionális, tudatos, frontális lebenyhez köthető folyamatok számítanak, az újabb vizsgálatok egyre inkább hangsúlyozzák az érzelmek és a zsigeri reakciók kulcsszerepét.

A kutatók ezért megvizsgálták, hogyan befolyásolja a stressz az erkölcsi döntéshozatalt. Az egyetemi hallgató önkénteseket stresszindukciónak tették ki, és mérték a kortizolszintjüket (nyálban), majd 30 dilemmában kellett dönteniük egy számítógépes teszt segítségével.

A teszt háromféle dilemmát tartalmazott: nem-morális, személytelen morális és személyes morális dilemmákat. Az eredmények szerint a stressz és annak mértéke nincs összefüggésben a nem-morális és a személytelen morális döntéshelyzetekre adott válaszok erkölcsiségével, azonban a stresszelt csoport a kontrollokhoz képest szignifikásan kevesebb racionális, utilitarista választást produkált személyes morális dilemmák esetén.

A vizsgálat másik érdekes tanulsága, hogy a nők hajlamosabbak kevésbé utilitarista módon dönteni személyes morális dilemmák esetén.

A cikk szerzői hozzáteszik: eredményeik alátámasztják, hogy az erkölcsi ítélethozatal kettős módszerrel történik, ez a Joshua D. Greene által megfogalmazott dual process theory of moral judgment. A harvardi pszichológus szerint azok az erkölcsi ítéletek, amelyek a jogokkal és a kötelességekkel kapcsolatosak, inkább ösztönös, érzelmi alapon születnek, míg az utilitarista erkölcsi ítéletek, azaz amelyek a „nagyobb jó” elérését szolgálják, inkább kontrollált, racionális folyamatok révén.

A Psychoneuroendocrinology egy másik tanulmánya szerint Matthias Brand és munkatársai mindennapi erkölcsi dilemmákban hozott döntések és a stressz kapcsolatát vizsgálták. A kísérleti alanyok a helyzetekben választhatták az egoistább, illetve az altruistább opciót, és a helyzetek maguk különböző mértékben voltak érzelmileg intenzívek. A német kutatók eredményei szerint nem különbözött egymástól szignifikánsan a stresszelt és a kontrollcsoport döntéshozatali mintázata, azonban a stresszhelyzetre adott kortizolválasz mértéke és az egoista döntéshozatal aránya az érzelmileg intenzív helyzetekben pozitívan korrelált. Azaz, mint a cikk szerzői megállapítják: nem önmagában a stressz okozza a döntések egoista irányba való eltolódását, hanem az egyén stresszválaszának mértéke.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: Psychoneuroendocrinology, MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink