„A páciens akár ingyen juthat gyógyszeres kezeléshez”

A daganatos betegeknél jelenleg leggyakrabban alkalmazott gyógyszeres terápia csak a betegek egy részénél hatásos, és jelenleg az orvos még csak kevés olyan eszközzel rendelkezik, amely segítheti abban, hogy eldöntse, az adott páciensnél a választható kezelések közül melyik lenne legnagyobb eséllyel sikeres.

Amennyiben mind a száz – a rákok kialakulásáért felelőssé tehető – gént megvizsgálnák a betegből nyert szövetmintában, szinte mindig meg tudnák mondani, melyek hibásodtak meg. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenleg ezeket a célzott vizsgálatokat külön nem támogatja. A közfinanszírozású molekuláris patológiák egy zárt kasszából gazdálkodnak. A vizsgálatok egy részét gyógyszergyártók szponzorálják. Ha viszont ezeken túl, más molekuláris diagnosztikai vizsgálatokra van szükség, akkor viszonylag mélyen a zsebébe kell nyúlnia a betegnek: 100-150 ezer forintot fizetnek ki általában ezért a páciensek.

A hvg.hu Peták Istvánt szólaltatja meg, aki öt éves – Fulbright ösztöndíjas – kutatói munka után költözött haza az Egyesült Államokból, hogy korábbi évfolyamtársával, Schwab Richarddal – aki szintén külföldön kutatott – létrehozzák itthoni állomásukat (KPS Diagnosztikai Központ). Olyan molekuláris vizsgálatokat dolgoztak ki, amelyek segítségével a daganatokban a nagyságrendileg százféle, rákok kialakulásában szerepet játszó gén közül egyre több esetében kimutatható, melyik hibásodott meg. Mindez egy néhány sejtből álló szövetmintából is lehetséges, hogy aztán eldöntsék, a pillanatnyilag létező célzott terápiák hatásosak lennének-e.

A ma ismert legfontosabb molekuláris célpontok vizsgálatai a hazai nagy patológiai központokban elérhetők, Petákék azonban újabb és újabb célpontgének vizsgálatán ügyködnek. "Hasonló többgénes vizsgálatokat rajtuk kívül még csak kevés helyen végeznek a világban – most is többek között a Harvard Egyetem kutatóival vagyunk a legnagyobb versenyben – így nem meglepő, hogy már külföldi érdeklődések is vannak, és onnan küldött mintákat is elemeztünk már" – mondja a kutató.

Egyébként szerinte itthon még mindig vita tárgya az onkológusok között, hogy tájékoztassák-e a beteget olyan diagnosztikai vagy terápiás lehetőségekről, amelyeket az OEP nem finanszíroz, vagy csak klinikai vizsgálatok formájában elérhetők. Peták a határozott igen mellett teszi le a voksát, "mivel folyamatosan indulnak olyan új génhibákat célzó klinikai vizsgálatok, amelyek keretében a páciens akár ingyen juthat gyógyszeres kezeléshez, illetve egyre több célzott gyógyszer kerül közfinanszírozásba, így a molekuláris diagnosztikai lelet megléte ebben az esetben utólag is hasznosulhat".