hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

 

A „lehetetlen mozgás” nyerte az illúzióversenyt

Egy, a gravitációt meghazudtoló illúzió nyerte a 2010. Év Illúziója Versenyt, amit tíz napja, hétvégén tartottak a floridai Naplesben.

A vizuális trükk négy lejtő olyan háromdimenziós kialakításában rejlik, melyek látszólag egy közös középpontból kiindulva lefelé irányulnak, vagyis mind a négy csúszda egy-egy emelkedőnek tűnik, azonban amikor a trükk kiagyalója, a japán Meidzsi Matematikai Tudományok Fejlett Tanulmányi Intézetének professzora, Kokicsi Szugihara különböző golyókat helyez el az emelkedőkön, azok felfelé indulnak el, mintha egy ismeretlen erő vonzaná őket az emelvény csúcsára.
A „lehetetlen mozgás” névre keresztelt illúzió csak akkor lepleződik le, ha Szugihara szerkezetét egy másik szögből szemléljük. Ekkor láthatóvá válik, hogy az emelkedőnek tűnő elemek valójában lejtenek a középpont irányába, a mutatvány kulcsa pedig a tartóoszlopokban van elrejtve. A trükk azért működik, mert feltételezzük, hogy a szerkezet minden tartóoszlopa függőleges, és a leghosszabb, középen elhelyezkedő oszlop a legnagyobb. A valóságban azonban, hogy az oszlopok és a csúszkák is úgy vannak meghajlítva, hogy tökéletes illúziót keltsenek, igazolva a régi mondást, miszerint nem minden az, aminek látszik.
Szugihara illúziója azzal is kitűnt a mezőnyből, hogy a legtöbb nevezővel szemben nem kétdimenziós képen, hanem egy megépített háromdimenziós szilárd szerkezeten alapul, amihez fizikai mozgás is társul.

A vizuális trükk négy lejtő olyan háromdimenziós kialakításában rejlik, melyek látszólag egy közös középpontból kiindulva lefelé irányulnak, vagyis mind a négy csúszda egy-egy emelkedőnek tűnik, azonban amikor a trükk kiagyalója, a japán Meidzsi Matematikai Tudományok Fejlett Tanulmányi Intézetének professzora, Kokicsi Szugihara különböző golyókat helyez el az emelkedőkön, azok felfelé indulnak el, mintha egy ismeretlen erő vonzaná őket az emelvény csúcsára.

A „lehetetlen mozgás” névre keresztelt illúzió csak akkor lepleződik le, ha Szugihara szerkezetét egy másik szögből szemléljük. Ekkor láthatóvá válik, hogy az emelkedőnek tűnő elemek valójában lejtenek a középpont irányába, a mutatvány kulcsa pedig a tartóoszlopokban van elrejtve. A trükk azért működik, mert feltételezzük, hogy a szerkezet minden tartóoszlopa függőleges, és a leghosszabb, középen elhelyezkedő oszlop a legnagyobb. A valóságban azonban, hogy az oszlopok és a csúszkák is úgy vannak meghajlítva, hogy tökéletes illúziót keltsenek, igazolva a régi mondást, miszerint nem minden az, aminek látszik.

Szugihara illúziója azzal is kitűnt a mezőnyből, hogy a legtöbb nevezővel szemben nem kétdimenziós képen, hanem egy megépített háromdimenziós szilárd szerkezeten alapul, amihez fizikai mozgás is társul.

Balázs Richárd
a szerző cikkei

(forrás: sg.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink