hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

A kütyüimádók nem fognak várni...

Még a szklerotikus, a változásokra nehezen reagáló egészségügyben is gyökeret vert az infotechnológia, amely soha nem látott gyorsasággal alakítja át a kereskedelmet, az ipart és a társas kapcsolatokat.

Nem működik a Mobil Egészségnapló és Tájékoztató Alkalmazás (MENTA) – hangzott el többek között a Gyógyszerészet, gyógyszerellátás kulcskérdései című továbbképző tanfolyamon, amelyet harmadik alkalommal rendeztek meg február 19-21. között Budapesten, A rendszert a TÁMOP 6.2.7. pályázatból uniós forrásokra támaszkodva fejlesztették annak érdekében, hogy a felhasználók minden, egészségükkel kapcsolatos információt egy helyen tárolhassanak és érhessenek el – emlékeztetett a rendezvényen Király Gyula e-Health szakértő, aki azt vélelmezte, hogy érdeklődés hiányában állt le az applikáció.

Az egészségügy infotechnológiai (IT) fejlesztésébe az állam is beszállt, kevés a lakosságot is elérő fejlesztés, és a szakpolitika nem is támogatja különösebben ezek bevezetését vagy használatát. Az orvosokat sem készítették fel a lakossági rendszerek alkalmazására, és nem tették érdekeltté őket azok elérésében. A MENTA-hoz sem készült olyan interface, amellyel a háziorvosi, vagy kórházi rendszerekhez csatlakozni tudott volna, amint elérhetővé vált a felhasználók számára. A MENTA-hoz hasonlóan járt egyébként a három éve ingyenesen letölthető e-Kórlap, az alkalmazást mindössze negyven orvos töltötte le, 7-8 szakrendelőben és kórházban használják; úgy tűnik, a szakorvosokban sincs igény arra, hogy kövessék betegeik eredményeit, inkább harmadszor is elvégzik ugyanazokat a vizsgálatokat. Pedig az e-Health mankó lehet ahhoz, hogy a betegellátás mindinkább szolgáltatássá váljon, a betegellátás minden szintjén sokkal aktívabban kellene használni az IT kínálta lehetőségeket, bár az egészségügyi infrastruktúra már nagymértékben támaszkodik rá – állapította meg a szakértő.

Internetes öngyógyítás

A beteg diktál a professzornak – tapasztalják mind gyakrabban az orvosok a kórházakban és rendelőkben, hiszen az infotechnológia okozta változások elérték a betegek közötti kommunikációs csatornákat, ahol egyre jellemzőbb a hálózatosodás, ami jót és rosszat egyaránt hoz a betegellátásban – mondta prof. dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudomány Egyetem (PTE) Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár igazgatója. Az internetet 3,3 milliárd ember használja világszerte, a magyar lakosság 70 százaléka szörföl kisebb-nagyobb gyakorisággal a neten, 40 százalékuk rendszeresen tájékozódik egészségügyi portálokon. A fellelhető információk alapján sokan úgy érzik, képesek önmagukat kezelni, az orvossal szemben korábban jellemző alázatos viszony megváltozott.

Forradalmian új technológiák robbannak be az egészségügybe, amelyekkel szemben túlzóak a társadalmi elvárások. Új gyógyászati felismerésekhez juttathatná a tudományt a dinamikusan növekvő Big Data, azonban az így megszerzett óriási adatvagyont nem igazán tudjuk hasznosítani, mert hagyományos eszközökkel nem kezelhető. A diagnosztikai IT eszközök ontják magukból az adatokat, amelyek egy része elpárolog, más részükről viszont még nem tudjuk, hogyan lesz hasznosítható az egészségügyben. Háttérbe szorulnak a tárgyi és lexikális ismeretek, helyükbe a referenciális tudás lép – vélekedett Botz Lajos, és hasonló álláspontot képviselt Király Gyula, hozzátéve, hogy a digitalizált adatok mennyiségét tekintve Magyarország a világ élvonalába tartozik, ám az adatok felhasználásában az utolsók között kullogunk. Az e-Közgyógy és a biztosítási jogviszony elektronikus ellenőrzésének bevezetésében jeleskedtünk, az e-Recept évek óta késik, pedig már tíz évvel ezelőtt tesztelték háziorvosok.

Precíziós orvoslás

Kevés helyen hasznosítják a gyógyításban a szakértői rendszereket, amelyekről orvosi körökben az a vélemény, hogy egy harmadéves medika tudásszintjével rendelkeznek – fogalmazta meg Király Gyula. Pedig a tapasztalatot, az intuíciót és a szokásokon alapuló hagyományos gyógyítást felváltja az adatokra, algoritmusokra és automatizálásra támaszkodó, precíziós betegellátás, amely egyénre szabott terápiákat kínál – vélekedett prof. dr. Bőgel György, a CEU tanára. Az orvostudomány képviselőinek rövid időn belül dönteniük kell arról, melyek azok a gyógyító folyamatok, amelyekből automata rendszerek vagy számítógépes programok lesznek, kiváltva az élő munkaerőt. A rendkívül izgalmas és érdekes átalakulásnak ugyanakkor vannak kockázatai és mellékhatásai. A felhőalapú rendszerekbe kerülő személyes és egészségügyi adatok, valamint más eredmények összefésülésével olyan összefüggések is feltárhatóak, amelyek nem kívánatosak.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink