hirdetés
2019. szeptember. 16., hétfő - Edit.
hirdetés

Férgek és önkísérletező orvosok

A jövő oltásai

A férgek hatását utánzó szerek a gyógyszerek új osztályát jelentik majd, és kezelni fogják a Crohn-betegségtől kezdve az artritiszen át valamennyi autoimmun kórképet.

A toleranciát kiváltó DNS-vakcinák melletti másik kutatási irány az autoimmun betegségek oltással való kezelésében a férgek szervezetbe juttatása, mert a férgek valamilyen mechanizmussal elnyomják az immunválaszt, ami a túlműködő immunrendszer esetében kifejezetten hasznos.

A férgek oltóanyagként való felhasználásának a higiénia-hipotézis adja az alapját. Az először David P. Strachan által egységes rendszerbe foglalt hipotézis 1989- ben jelent meg a British Medical Journal-ben, és azt mondja ki, hogy az iparilag fejlett nyugati társadalmakban azért nő exponenciálisan a modern, „civilizációs” betegségek száma, mert a klórozott ivóvíz, a védőoltások és az antibiotikumok révén sikeresen kezelt régi betegségek hiányában felborult az évmilliók alatt kialakult immunegyensúly, és a szervezet saját maga ellen fordult, létrehozva az autoimmun betegségek tömegét: allergia, asztma, 1-es típusú diabétesz, Crohnbetegség, irritábilis bél szindróma, szklerózis multiplex, reumatoid artritisz stb. Egyesek szerint még az autizmus is ide tartozik. 

A férgek újszerű karrierje a horogféreggel (Ancylostoma duodenale) és egy Lancet-közleménnyel indult az új évezred első évében, amelyben azt olvashatjuk, hogy a fertőzött etiópiaiakban jóval kisebb eséllyel alakul ki asztma.

A történet következő szereplője a szintén bélféreg Necator americanus és David Pritchard immunológus professzor, aki szerint az allergiás reakció az evolúció során azért alakulhatott ki, hogy segítsen a férgek legyőzésében, azonban a férgek megtalálták a módját, hogy lekapcsolják az immunrendszert (valószínűleg serkentik a regulátoros T-sejtek létrejöttét, ezek pedig interleukin-10-et gyártva csökkentik a gyulladást). Mivel a trópusokon a bélférgek évente 65 ezer ember halálát és százezrek vérszegénységét okozzák, a féregoltás nem tökéletes módszer az autoimmunitás elleni harcban. Az igazi megoldás az lenne, ha sikerülne izolálni azokat a molekulákat, amiket a férgek használnak az immunrendszer lekapcsolásához. A férgek hatását utánzó szerek a gyógyszerek egy új osztályát jelentik majd, és kezelni fogják a Crohn-betegségtől kezdve az artritiszen át valamennyi autoimmun kórképet.

Addig is David Pritchard önmagán kísérletezte ki azt a féregdózist, ami még nem okoz kellemetlen tüneteket, de csökkenti az asztmát: eszerint 10-20 darab férget tartalmazó szuszpenziót kell a felkar bőrére ragasztható tapaszra csöppenteni.

A professzor önkísérleteivel a védőoltásokat önmagukon kipróbáló orvosok népes társaságához csatlakozott. Mint Michael Mosley angol tudományos újságíró vakcinafelfedezést bemutató filmjéből megtudhatjuk, először önmagán próbálta ki a veszettség elleni oltást Louis Pasteur, a typhoid-vakcinációt Almroth Wright, és önmagán kísérletezett a poliomielitisz-vakcina kifejlesztésében közreműködő valamennyi orvos: Maurice Brodie, John Kollmer, Hilary Koprowski, Albert Sabin és Jonas Salk is. Salk elszántságában feleségét és három fiát is beoltotta a kísérleti anyaggal. Egyébként az amerikai virológushoz kötődik a legnagyobb klinikai kísérlet az orvostudomány történetében: miután a Salk-családnál bevált, rögvest másfél millió gyereket oltottak be a szerrel.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés