A gyógyításban is jól jöhet a giliszta-izommal működtetett mikrochip
Japán biomérnökök olyan mikrochipet építettek, ami külső energiaforrás nélkül képes kinyitni és bezárni egy aprócska pumpát, írja a Qubit.
Olyan mikrochipet építettek, ami külső energiaforrás nélkül képes kinyitni és bezárni egy aprócska pumpát. A RIKEN biotechnológiai kutatóintézet biomérnökei a földigiliszta-izom által működtetett billentyűk mozgatásához ugyanazokat az anyagokat használták, amelyek az emberi szervezetben is mozgatják az izmokat. Az összehúzódás beindításához egy acetilkolin nevű neurotranszmittert, míg az izmok energiaellátásához adenozin-trifoszfát molekulát alkalmaztak. A gilisztaizom tette is a dolgát: több mint két percen keresztül működtette a kis pumpát, amit a kutatók mikroszkóppal követtek nyomon.
A főképp a láb fő visszereit érintő billentyűzavarokat legfeljebb tünetileg lehet kezelni, a végtagok nagy vénáiban elégtelenül működő billentyűk cseréjére az orvostudomány mai állása szerint nincs lehetőség. A szív verőerének fő billentyűjét lehet ugyan cserélni, ám a mechanikus implantátumok mellé élethosszig tartó gyógyszerszedés javallott. Az állati szövetekből, jellemzően szarvasmarhából vagy sertésből származó bioimplantátumok pedig hamarabb elhasználódnak.
A mikrochipre épített, biológiailag működtetett szív- és érbillentyűk elterjedéséhez azért még sok víznek kell lefolynia a Dunán, a japán kísérletből annyi legalább kiderült, hogy mindez egyáltalán lehetséges. A kutatók ígérete szerint a következő lépés az lesz, hogy laboratóriumokban, kontrollált körülmények között érlelt izomsejtekre bízzák a szerkezet működtetését. Ennek mondjuk annyi hátránya lehet, hogy kisebb erővel működnek majd, mint a már kifejlett gilisztaizmok, írja a Qubit.
