A fülbemászó dallamok és a fájdalomcsillapítás
A Qubit szerint az eredmények fényében valószínűleg újra kell gondolni a fogorvosi rendelők zenés szolgáltatásait.
A Science-ben július 7-én megjelent tanulmány szerint több, mint 60 év után végre sikerült azonosítani a hang fájdalomcsillapító hatásának neurobiológiáját. Ehhez a tanulmányt jegyző kínai kutatócsoport napi 20 percen át az emberi fülnek kellemes muzsikát játszott le kísérleti egereknek. Az egerek Johann Sebastian Bach 1730 körül írt D-dúr zenekari szvitjének 5. tételét (BWV 1069) hallgatták, egyes csoportjaik 50, másoknak 60 decibeles hangerővel, de a háttérzaj minden esetben 45 decibel volt. Eközben a kutatók az állatok fájdalomérzetének mértékeit vizsgálták. A kísérletsorozatban a kutatók a Bach-mű hangjainak eltorzításával előállított disszonáns dallammal, illetve a véletlen hangokból generált fehér zajjal is tesztelték az egerekre gyakorolt hatást.
Kiderült, hogy a fájdalomcsillapítás mértékét nem a hangok frekvenciája, hanem az intenzitása befolyásolja. A jelenség az 50 decibeles érték felett már nem, csak a háttérzaj intenzitását kevéssel meghaladó hangerőnél volt észlelhető. A következő kísérleti fázisban az egerek hangfeldolgozásért felelős agyi tartományának megfestésével próbálták nyomon követni a folyamatot. Kiderült, hogy közvetlen kapcsolat van az érzékszervi feldolgozás központi régiójának számító talamusz és a hallókéreg között. Az állatok agyába ültetett elektródákkal pedig azt is sikerült kimutatni, hogy a háttérzajnál alig valamivel hangosabb akusztikus ingerek alig növelik a hallókéregből kiinduló aktivitást. Ezután a kutatók fényimpulzusokkal blokkolták a két agyterület közötti neurális kapcsolatot, mire az egerek fájdalomérzete szinte a nullára redukálódott.
A kutatók következtetései szerint összességében úgy tűnik, hogy a halk hangok olyan módon befolyásolják a hallókéreg és a talamusz közötti sejtszintű jelátvitelt, hogy ezzel a talamuszban megváltozik az ingerfeldolgozás, lecsökken a fájdalomérzet szinte. Ráadásul azt is megállapították, hogy a hatás maradandó, az egerek legalábbis további 48 órán át nem igazán éreztek fájdalmat. A tanulmány szerzői a következőkben humánkísérletekben is tesztelnék eredményeiket, amelyek fényében valószínűleg újra kell gondolni a fogorvosi rendelők zenés szolgáltatásait.
