hirdetés
2018. november. 21., szerda - Olivér.

Fehérjedús étrend

Napjainkban sokan fogyasztanak fehérjedús – általában szénhidrátokban szegény - étrendet, divatból, fogyás vagy testépítés céljából. Ugyanakkor számos esetben fordul elő, hogy valakinek állapota orvosilag indokolja, hogy fehérjedús étrendet tartson.

Az étrend összeállításakor  - normál testtömeg esetén - az egészségeseknek javasolt ajánlások (OKOSTÁNYÉR®, OKOSTÁNYÉR® 6-17 éveseknek) a mértékadók az egyéb tápanyagok szempontjából.

Fehérjedús étrend főbb indikációs területei:

-          Fokozott fehérjeveszteség

  • elhúzódó vérzések, égések
  • fokozott ürítés: renálisan (pl. nephrosis), enterálisan (pl. diarrhoea)

-          Elégtelen fehérjeellátás (pl. cachexia, anorexia nervosa)

-          elégtelen felszívódás

  • felszívó felület csökkenése (rövidbél szindróma, műtött Crohn beteg)
  • felszívó felület működésének károsodása

-          egyes betegségek (pl. cisztás fibrózis, COPD)

-          Műtét utáni katabolizmus

-          dialízis

-          lázas állapot, infekciós betegségek

-          csecsemő-, kisded- és gyerekkor

-          terhesség, szoptatás

-          időskor

Fehérjeigény:

Felnőttkorban jó minőségű fehérjebevitel esetében 0,8 g/ttkg javasolt, rosszul emészthető, gyenge minőségű fehérjéből 1 g/ttkg. Az energiát adó tápanyagok közül a napi energiamennyiségen belül a WHO ajánlása szerint 10-15 % javasolt fehérjéből (2000 kcal esetén kb. 50-73 g fehérje). A komplett és az inkomplett fehérjék aránya 50:50 %.

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) szerint a férfiaknál átlagosan 2718 kcal energia bevitele mellett 15 % (99,4 g), a nőknél 2033 kcal energia bevitele mellett 15,3 % (75,9 g) volt a fehérjebevitel. A komplett fehérjék aránya 60%.

Az egyszerűbb számítási lehetőség, és laikusoknak szóló kommunikáció miatt praktikus a napi fehérjebevitel meghatározására az 1 g/ttkg (testtömeg kilogramm) használata, pl. 60 kg testtömeg esetén 60 g fehérje.

Fehérjedús étrendről akkor beszélünk, ha a fehérje bevitel 1,2-1,5 g/ttkg-ra emelendő, pl. 60 kg esetén 78-90 g fehérje. Egyes esetekben (pl. alultáplált COPD-s, CF-es betegek), személyre szabottan 2,5 g/ttkg bevitelre is szükség lehet (pl. 50 kg esetén 125 g fehérje). Fehérjedús étrend esetén elsősorban a komplett fehérjék mennyiségét javasolt emelni.

A napi energiamennyiségnek ilyen esetekben 15-20 %-át kell biztosítani fehérjéből. Az energiát adó tápanyagok (szénhidrát, zsír) fehérjevédő hatással rendelkeznek, így ezek megfelelő beviteléről is gondoskodni kell. Elégtelen szénhidrátbevitel mellett a szervezet nem fehérjeépítésre fogja felhasználni a táplálékkal biztosított aminosavakat, hanem energiafelhasználásra.

Fehérjék:

A fehérjék aminosavból felépülő makromolekulák. A szöveti fehérjék folyamatosan bomlanak és épülnek. A felszabaduló aminosavak egy része visszaépül a fehérjékbe, a többi elvész az oxidatív katabolizmus során. A szervezet fehérjéinek képzéséhez a táplálék fehérjéi biztosítják a szükséges aminosavakat. A 20 féle aminosav közül 9 esszenciális aminosav, melyeket az emberi szervezet nem tudja szintetizálni, így ezek csak táplálékbevitellel biztosíthatók. A nem esszenciális aminosavakat a szervezet a táplálékkal bevitt fehérjék aminosavainak átalakításával állítja elő.

A teljesértékű, vagy komplett fehérjéket, melyekben az összes esszenciális aminosav megfelelő mennyiségben és arányban van, elsősorban az állati eredetű fehérjeforrások (tej, tojás, hús, hal) tartalmazzák. A másodrendű, vagy inkomplett fehérjék  - általában növényi eredetű fehérjeforrások (kivéve szója) - egyes esszenciális aminosavban hiányosak, így önmagukban elégtelen fehérjeforrások.

 

Néhány élelmiszer fehérjéjének biológiai értéke

 

Élelmiszer

Biológiai érték

Élelmiszer

Biológiai érték

Tehéntejalbumin

104

Szójafehérje

74-78

Anyatej, teljes tojás

100

Burgonya

73

Tehéntej

88-95

Bab, borsó, lencse

56-72

Marhahús

88-92

Rizs

63-67

Halhús

80-92

Búzaliszt (83%-os kiőrlésű

53

Eidami sajt

85

Kukoricaliszt

49

Ementáli sajt sertéshús

84

Földimogyoróliszt

48

Csirkehús

82

 

 

Forrás: Új Tápanyagtáblázat, Medicina, 2005, 40. oldal

 

Komplettálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor az inkomplett fehérjét teljesértékű fehérjével egészítjük ki (pl. kenyér + sajt, vagy gépsonka). Növényi fehérjét lehet növényi fehérjével is komplettálni, de ehhez ismerni kell, hogy melyik alapanyag milyen esszenciális aminosavban hiányos, és melyik másik alapanyag tartalmazza a hiányzó esszenciális aminosavat nagyobb mennyiségben.

Csecsemők, és gyerekek essszenciális aminosav igénye nagyobb, mivel a fejlődő szervezet fehérjeszintézise intenzívebb. Idősebbeknek pedig ugyanakkora mennyiségű izomfehérje képzéséhez magasabb fehérjebevitelre van szükségük, mint a fiatalabbaknak.

Táplálásterápia előtti helyzetfelmérés:

-          Beteg egészségügyi helyzetének felmérése, diagnózisok, aktuális panaszok

-          Tápláltsági állapot felmérés, antropometria (BMI, testösszetétel vizsgálat, bőrredő vizsgálat stb.), laboratóriumi paraméterek (vérkép, kémiai vizsgálatok - összfehérje, albumin prealbumin, inok, vércukor stb. -, esetleg széklet vizsgálat)

-          Táplálkozási rizikószűrés -pl. MUST (nagyobb testtömegű egyénnél is lehet magas kockázat!)

-          Táplálkozási anamnézis felvétel mely kiterjed a táplálkozási szokások, étkezéssel és emésztéssel összefüggő panaszokra, táplálkozási nehezítettségre.

-          Táplálkozási alapismeretek szintjének felmérése

Az antropometriai és a laboratóriumi kontrollmérésekkel ellenőrizhető az ajánlott étrend eredményessége, de étrendi korrekció alapja is lehet. Kontrollvizsgálat javasolt magasabb kockázat esetén 1 hét múlva, közepes kockázat esetén 4 hét múlva.

Táplálásterápia:

  1. A fehérje beépüléshez energiára van szükség, tehát a fehérjedús étrendben javasolt megfelelő mennyiségű és minőségű zsír-, és szénhidrátbevitel is. Az energia beviteli ajánlás legyen egyénre szabott. Tapasztalati úton javasolt energiamennyiségek:

Normális testtömeg       25-30 Kcal/ ttkg

Túlsúly, elhízás 20-25 Kcal/ ttkg

Alultápláltság    40-50 Kcal/ ttkg

2. Javasolt fehérjebevitel leggyakrabban 1,2-1,5 g/ttkg. A többlet fehérje bevitele elsősorban komplett (tej, tojás, hús) fehérjével történjen, figyelembe véve a fehérjék biológiai értékét is. Az orvosi diagnózisok figyelembe vételével egyes fehérjeforrások fogyaszthatóságának megítélése módosulhat. Pl. epebetegek nagy része – egyéni érzékenység szerint – nem tolerálja a magas koleszterint tartalmú fehérjeforrásokat (tojás sárga, máj). Gastroenterológiai betegségek alkalmával gyakran fordul elő a másodlagos laktózintolerancia, mely esetekben széles skálájú az egyéni tolerancia. Általában sokan tudják fogyasztani a hagyományos fermentált tejtermékeket is (sajtok, savanyított tejtermékek). De van lehetőség laktáz tartalmú készítmények alkalmazására , vagy fogyaszthatók a laktózmentes tejtermékek. Az egészséges bélflóra működéséhez előnyös az élőflórás készítmények fogyasztása. Az étrend összeállítás során általában célszerű arra törekedni, hogy a három főétkezés tartalmazzon teljesértékű fehérjéket.

  1. A zsiradékbevitel mennyiségét és minőségét is célszerű egyénre szabottan meghatározni. Egyes betegségekben az egészségeseknek javasoltnál magasabb – 40 energia% - zsírmennyiség ajánlott (CF, COPD), gastroenterológia betegségek esetében jellemzően zsiradékszegény az étrend. Zsiradékszegény étrendben a növényi zsiradékok is korlátozott mennyiségben fogyaszthatók, és kerülendők az olajos magvak.
  2. A szénhidrátfogyasztáson belül kiemelt szerepe van a szénhidrátok mennyiségének és minőségének is. Szénhidrát anyagcsere-zavar esetén (inzulinrezisztencia, prediabétesz, diabétesz) kerülendők a magas vércukor emelkedést kiváltó – magas glikémiás indexű - szénhidrátforrások. Fontos a szénhidrátokon belül a rostok fogyasztása, számos előnyös élettani – többek között prebiotikus – hatása miatt. Emésztőrendszeri problémák esetén kerülendő rostok: gyümölcsök, zöldségek (pl. zöldborsó, zöldpaprika) héj része, magvacskák (eper, málna, ribizli, kivi), vastag levél erezetek, rostok (káposztafélék), illetve azok a nyersanyagok, melyek puffasztó illóolajokat tartalmaznak (száraz főzelékek, káposztafélék).
  3. A diétában fontos a kálium (elsősorban zöldségek, gyümölcsök) és magnézium (olajos magvak, hüvelyesek, gabonafélék, gyümölcsök) bevitel, mert a fehérjék beépüléséhez szükségesek. Az ásványi anyagok mellett a B2– vitamin (máj, tej, tojás, hüvelyesek) és C-vitamin (nyers zöldségek és főzelékfélék) fokozottabb fogyasztása javasolt.

A dietoterápia mellett szakorvosi javaslattal alkalmazható tápszeres kiegészítés is. Tápszerek közül választhatók

-          általános rendeltetésű, teljesértékű tápszerek, meghatározott tápanyag-összetétellel, szükség szerint 100kcal, 150 kcal és 200 kcal / 100 ml-es energiatartalommal

-          módosított tápanyagtartalmú – betegség specifikus – tápszerek (pl. diabétesz, decubitus, Crohn betegség, vagy egyéb bélrendszeri betegség esetén javasolt tápszerek)

-          fehérje pótlásként alkalmazhatók fehérjemodulok is (pl. Protifar, Fresubin Protein Energy Drink)

Túlzott fehérjebevitel problémái

Fontos, hogy csak indokolt esetben legyen magas fehérjetartalmú az étrend, mivel a túlzott fehérjefogyasztásnak is lehetnek káros hatásai.

Ismert, hogy a túlzott fehérjefogyasztás a vesékben fokozza a glomeruláris filtrációt, növeli az intraglomeruláris nyomást.

A 2-es típusú cukorbetegeknél az elfogyasztott fehérje – a plazma glükózkoncentrációjának növelése nélkül – fokozza az inzulinelválasztást.

Csontritkulás megelőzéséhez fontos a megfelelő mennyiségű fehérjebevitel a Ca beépüléséhez, de a túlzott fehérjebevitel fokozhatja a csontlebontó folyamatokat is.

A túlzott fehérjefogyasztás felvetődő kérdéseit betegség specifikusan taglalja prof. dr Halmos Tamás cikke az Új Diéta 2010/5 számában.

Probiotikumok

A bélflórát alkotó mikrobiótáknak – közöttük a tejsavbaktériumoknak - jelentős szerepe van egészségünk megőrzésében. Megfelelő összetételüket, szaporodásukat számtalan tényező befolyásolja (antibiotikum, kemoterápia, betegségek stb.), de az étrend összetétele is. Prebiotikus hatású a tejsavas közeg (savanyított tejtermékek), és a megfelelő mennyiségű és minőségű rost fogyasztása. Emésztőrendszeri betegségek esetén gyakran előfordul, hogy a panaszt okozó rostok kiiktatása helyett rostmentes étrendet fogyasztanak, a másodlagos laktózintolerancia miatt nem fogyasztanak joghurtot, kefirt. Amennyiben a bélflóra megsérül, a megfelelő dietetikai edukáció mellett, az élőflórás készítményekkel is segíthető a normál működés helyreállítása.

 

Gyurcsáné Kondrát Ilona

regisztrált dietetikus,

prevenciós, élelmezés és táplálkozás-egészségügyi szakértő

 

Irodalom:

  1. Barna M. szerk.: Táplálkozás Diéta, Medicina, Budapest, 1996
  2. Rodler I. szerk.: Új Tápanyagtáblázat, Medicina, Budapest, 2005
  3. Juhász. M.: Alultápláltság-szomatikus kórkép, pszichés és szociális tényezőkkel, Új Diéta, 2011/1 szám. 19-21. oldal
  4. Szalainé K. Zs.: Kemoterápiás kezelés alatt álló – vastagbéltumor talaján kialakuló – májáttétes beteg táplálásterápiája, Új Diéta, 2015/5. szám, 25-27. oldal
  5. Halmos T.: A túlzott fehérjefogyasztás okozta egészségügyi kockázatok ismertetése, Új Diéta, 2010/5 szám, 2-3. oldal
  6. Pécsi T.: Öregek és étkezés, Új Diéta, 2012/1 szám, 2-4. oldal
  7. http://crohn-colitis.hu/hun/leirasok-probiotikumok.php?zoom_highlight=betegekn%E9l
  8. http://www.ogyei.gov.hu/dynamic/5_sarkadi_otap2014_makrotap.pdf
  9. http://sarcopenia.hu/index.php/homepage/szarkopenia/szarkopenia_okai/idoskori_megnovekedett_feherjeigeny
  10. http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/diet_kisokos_1.pdf
  11. http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/diet_kisokos_3.pdf

 

Gyurcsáné Kondrát Ilona, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A rovat támogatója

 


Ferring Magyarország Kft,
Székhely: 1138 Budapest, Tomori utca 34.
Elektronikus elérhetőség: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Aktuális szerkesztőnk

 

 

Dr. Barcs István
főiskolai tanár, tanszékvezető,  Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Epidemiológiai Tanszék  

 

Életrajz>>>

 

Az ÁNTSZ az új EU-s adatvédelmi rendeletre, a GDPR-ra hivatkozva küldött el egy fiatal férfit, aki kórházi fertőzésre gyanakodva akart halott édesanyja laboreredményeihez hozzáférni.

Az alapellátás az ellátórendszer legfontosabb, mindenkit érintő része. Végre az EMMI is készül valamire (szokás szerint nem tudjuk, mire), de miniszter úr is használja a továbblépést jelentő szót, a csoportpraxis kifejezést. Remélem, ugyanazt értjük ezalatt. Én kiteszem, hogy mit gondolok erről. Jó lenne látni a Miniszter Úrét is. (A koncepcióját.)