hirdetés
2018. május. 23., szerda - Dezső.

Fehérjedús étrend

Napjainkban sokan fogyasztanak fehérjedús – általában szénhidrátokban szegény - étrendet, divatból, fogyás vagy testépítés céljából. Ugyanakkor számos esetben fordul elő, hogy valakinek állapota orvosilag indokolja, hogy fehérjedús étrendet tartson.

Az étrend összeállításakor  - normál testtömeg esetén - az egészségeseknek javasolt ajánlások (OKOSTÁNYÉR®, OKOSTÁNYÉR® 6-17 éveseknek) a mértékadók az egyéb tápanyagok szempontjából.

Fehérjedús étrend főbb indikációs területei:

-          Fokozott fehérjeveszteség

  • elhúzódó vérzések, égések
  • fokozott ürítés: renálisan (pl. nephrosis), enterálisan (pl. diarrhoea)

-          Elégtelen fehérjeellátás (pl. cachexia, anorexia nervosa)

-          elégtelen felszívódás

  • felszívó felület csökkenése (rövidbél szindróma, műtött Crohn beteg)
  • felszívó felület működésének károsodása

-          egyes betegségek (pl. cisztás fibrózis, COPD)

-          Műtét utáni katabolizmus

-          dialízis

-          lázas állapot, infekciós betegségek

-          csecsemő-, kisded- és gyerekkor

-          terhesség, szoptatás

-          időskor

Fehérjeigény:

Felnőttkorban jó minőségű fehérjebevitel esetében 0,8 g/ttkg javasolt, rosszul emészthető, gyenge minőségű fehérjéből 1 g/ttkg. Az energiát adó tápanyagok közül a napi energiamennyiségen belül a WHO ajánlása szerint 10-15 % javasolt fehérjéből (2000 kcal esetén kb. 50-73 g fehérje). A komplett és az inkomplett fehérjék aránya 50:50 %.

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) szerint a férfiaknál átlagosan 2718 kcal energia bevitele mellett 15 % (99,4 g), a nőknél 2033 kcal energia bevitele mellett 15,3 % (75,9 g) volt a fehérjebevitel. A komplett fehérjék aránya 60%.

Az egyszerűbb számítási lehetőség, és laikusoknak szóló kommunikáció miatt praktikus a napi fehérjebevitel meghatározására az 1 g/ttkg (testtömeg kilogramm) használata, pl. 60 kg testtömeg esetén 60 g fehérje.

Fehérjedús étrendről akkor beszélünk, ha a fehérje bevitel 1,2-1,5 g/ttkg-ra emelendő, pl. 60 kg esetén 78-90 g fehérje. Egyes esetekben (pl. alultáplált COPD-s, CF-es betegek), személyre szabottan 2,5 g/ttkg bevitelre is szükség lehet (pl. 50 kg esetén 125 g fehérje). Fehérjedús étrend esetén elsősorban a komplett fehérjék mennyiségét javasolt emelni.

A napi energiamennyiségnek ilyen esetekben 15-20 %-át kell biztosítani fehérjéből. Az energiát adó tápanyagok (szénhidrát, zsír) fehérjevédő hatással rendelkeznek, így ezek megfelelő beviteléről is gondoskodni kell. Elégtelen szénhidrátbevitel mellett a szervezet nem fehérjeépítésre fogja felhasználni a táplálékkal biztosított aminosavakat, hanem energiafelhasználásra.

Fehérjék:

A fehérjék aminosavból felépülő makromolekulák. A szöveti fehérjék folyamatosan bomlanak és épülnek. A felszabaduló aminosavak egy része visszaépül a fehérjékbe, a többi elvész az oxidatív katabolizmus során. A szervezet fehérjéinek képzéséhez a táplálék fehérjéi biztosítják a szükséges aminosavakat. A 20 féle aminosav közül 9 esszenciális aminosav, melyeket az emberi szervezet nem tudja szintetizálni, így ezek csak táplálékbevitellel biztosíthatók. A nem esszenciális aminosavakat a szervezet a táplálékkal bevitt fehérjék aminosavainak átalakításával állítja elő.

A teljesértékű, vagy komplett fehérjéket, melyekben az összes esszenciális aminosav megfelelő mennyiségben és arányban van, elsősorban az állati eredetű fehérjeforrások (tej, tojás, hús, hal) tartalmazzák. A másodrendű, vagy inkomplett fehérjék  - általában növényi eredetű fehérjeforrások (kivéve szója) - egyes esszenciális aminosavban hiányosak, így önmagukban elégtelen fehérjeforrások.

 

Néhány élelmiszer fehérjéjének biológiai értéke

 

Élelmiszer

Biológiai érték

Élelmiszer

Biológiai érték

Tehéntejalbumin

104

Szójafehérje

74-78

Anyatej, teljes tojás

100

Burgonya

73

Tehéntej

88-95

Bab, borsó, lencse

56-72

Marhahús

88-92

Rizs

63-67

Halhús

80-92

Búzaliszt (83%-os kiőrlésű

53

Eidami sajt

85

Kukoricaliszt

49

Ementáli sajt sertéshús

84

Földimogyoróliszt

48

Csirkehús

82

 

 

Forrás: Új Tápanyagtáblázat, Medicina, 2005, 40. oldal

 

Komplettálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor az inkomplett fehérjét teljesértékű fehérjével egészítjük ki (pl. kenyér + sajt, vagy gépsonka). Növényi fehérjét lehet növényi fehérjével is komplettálni, de ehhez ismerni kell, hogy melyik alapanyag milyen esszenciális aminosavban hiányos, és melyik másik alapanyag tartalmazza a hiányzó esszenciális aminosavat nagyobb mennyiségben.

Csecsemők, és gyerekek essszenciális aminosav igénye nagyobb, mivel a fejlődő szervezet fehérjeszintézise intenzívebb. Idősebbeknek pedig ugyanakkora mennyiségű izomfehérje képzéséhez magasabb fehérjebevitelre van szükségük, mint a fiatalabbaknak.

Táplálásterápia előtti helyzetfelmérés:

-          Beteg egészségügyi helyzetének felmérése, diagnózisok, aktuális panaszok

-          Tápláltsági állapot felmérés, antropometria (BMI, testösszetétel vizsgálat, bőrredő vizsgálat stb.), laboratóriumi paraméterek (vérkép, kémiai vizsgálatok - összfehérje, albumin prealbumin, inok, vércukor stb. -, esetleg széklet vizsgálat)

-          Táplálkozási rizikószűrés -pl. MUST (nagyobb testtömegű egyénnél is lehet magas kockázat!)

-          Táplálkozási anamnézis felvétel mely kiterjed a táplálkozási szokások, étkezéssel és emésztéssel összefüggő panaszokra, táplálkozási nehezítettségre.

-          Táplálkozási alapismeretek szintjének felmérése

Az antropometriai és a laboratóriumi kontrollmérésekkel ellenőrizhető az ajánlott étrend eredményessége, de étrendi korrekció alapja is lehet. Kontrollvizsgálat javasolt magasabb kockázat esetén 1 hét múlva, közepes kockázat esetén 4 hét múlva.

Táplálásterápia:

  1. A fehérje beépüléshez energiára van szükség, tehát a fehérjedús étrendben javasolt megfelelő mennyiségű és minőségű zsír-, és szénhidrátbevitel is. Az energia beviteli ajánlás legyen egyénre szabott. Tapasztalati úton javasolt energiamennyiségek:

Normális testtömeg       25-30 Kcal/ ttkg

Túlsúly, elhízás 20-25 Kcal/ ttkg

Alultápláltság    40-50 Kcal/ ttkg

2. Javasolt fehérjebevitel leggyakrabban 1,2-1,5 g/ttkg. A többlet fehérje bevitele elsősorban komplett (tej, tojás, hús) fehérjével történjen, figyelembe véve a fehérjék biológiai értékét is. Az orvosi diagnózisok figyelembe vételével egyes fehérjeforrások fogyaszthatóságának megítélése módosulhat. Pl. epebetegek nagy része – egyéni érzékenység szerint – nem tolerálja a magas koleszterint tartalmú fehérjeforrásokat (tojás sárga, máj). Gastroenterológiai betegségek alkalmával gyakran fordul elő a másodlagos laktózintolerancia, mely esetekben széles skálájú az egyéni tolerancia. Általában sokan tudják fogyasztani a hagyományos fermentált tejtermékeket is (sajtok, savanyított tejtermékek). De van lehetőség laktáz tartalmú készítmények alkalmazására , vagy fogyaszthatók a laktózmentes tejtermékek. Az egészséges bélflóra működéséhez előnyös az élőflórás készítmények fogyasztása. Az étrend összeállítás során általában célszerű arra törekedni, hogy a három főétkezés tartalmazzon teljesértékű fehérjéket.

  1. A zsiradékbevitel mennyiségét és minőségét is célszerű egyénre szabottan meghatározni. Egyes betegségekben az egészségeseknek javasoltnál magasabb – 40 energia% - zsírmennyiség ajánlott (CF, COPD), gastroenterológia betegségek esetében jellemzően zsiradékszegény az étrend. Zsiradékszegény étrendben a növényi zsiradékok is korlátozott mennyiségben fogyaszthatók, és kerülendők az olajos magvak.
  2. A szénhidrátfogyasztáson belül kiemelt szerepe van a szénhidrátok mennyiségének és minőségének is. Szénhidrát anyagcsere-zavar esetén (inzulinrezisztencia, prediabétesz, diabétesz) kerülendők a magas vércukor emelkedést kiváltó – magas glikémiás indexű - szénhidrátforrások. Fontos a szénhidrátokon belül a rostok fogyasztása, számos előnyös élettani – többek között prebiotikus – hatása miatt. Emésztőrendszeri problémák esetén kerülendő rostok: gyümölcsök, zöldségek (pl. zöldborsó, zöldpaprika) héj része, magvacskák (eper, málna, ribizli, kivi), vastag levél erezetek, rostok (káposztafélék), illetve azok a nyersanyagok, melyek puffasztó illóolajokat tartalmaznak (száraz főzelékek, káposztafélék).
  3. A diétában fontos a kálium (elsősorban zöldségek, gyümölcsök) és magnézium (olajos magvak, hüvelyesek, gabonafélék, gyümölcsök) bevitel, mert a fehérjék beépüléséhez szükségesek. Az ásványi anyagok mellett a B2– vitamin (máj, tej, tojás, hüvelyesek) és C-vitamin (nyers zöldségek és főzelékfélék) fokozottabb fogyasztása javasolt.

A dietoterápia mellett szakorvosi javaslattal alkalmazható tápszeres kiegészítés is. Tápszerek közül választhatók

-          általános rendeltetésű, teljesértékű tápszerek, meghatározott tápanyag-összetétellel, szükség szerint 100kcal, 150 kcal és 200 kcal / 100 ml-es energiatartalommal

-          módosított tápanyagtartalmú – betegség specifikus – tápszerek (pl. diabétesz, decubitus, Crohn betegség, vagy egyéb bélrendszeri betegség esetén javasolt tápszerek)

-          fehérje pótlásként alkalmazhatók fehérjemodulok is (pl. Protifar, Fresubin Protein Energy Drink)

Túlzott fehérjebevitel problémái

Fontos, hogy csak indokolt esetben legyen magas fehérjetartalmú az étrend, mivel a túlzott fehérjefogyasztásnak is lehetnek káros hatásai.

Ismert, hogy a túlzott fehérjefogyasztás a vesékben fokozza a glomeruláris filtrációt, növeli az intraglomeruláris nyomást.

A 2-es típusú cukorbetegeknél az elfogyasztott fehérje – a plazma glükózkoncentrációjának növelése nélkül – fokozza az inzulinelválasztást.

Csontritkulás megelőzéséhez fontos a megfelelő mennyiségű fehérjebevitel a Ca beépüléséhez, de a túlzott fehérjebevitel fokozhatja a csontlebontó folyamatokat is.

A túlzott fehérjefogyasztás felvetődő kérdéseit betegség specifikusan taglalja prof. dr Halmos Tamás cikke az Új Diéta 2010/5 számában.

Probiotikumok

A bélflórát alkotó mikrobiótáknak – közöttük a tejsavbaktériumoknak - jelentős szerepe van egészségünk megőrzésében. Megfelelő összetételüket, szaporodásukat számtalan tényező befolyásolja (antibiotikum, kemoterápia, betegségek stb.), de az étrend összetétele is. Prebiotikus hatású a tejsavas közeg (savanyított tejtermékek), és a megfelelő mennyiségű és minőségű rost fogyasztása. Emésztőrendszeri betegségek esetén gyakran előfordul, hogy a panaszt okozó rostok kiiktatása helyett rostmentes étrendet fogyasztanak, a másodlagos laktózintolerancia miatt nem fogyasztanak joghurtot, kefirt. Amennyiben a bélflóra megsérül, a megfelelő dietetikai edukáció mellett, az élőflórás készítményekkel is segíthető a normál működés helyreállítása.

 

Gyurcsáné Kondrát Ilona

regisztrált dietetikus,

prevenciós, élelmezés és táplálkozás-egészségügyi szakértő

 

Irodalom:

  1. Barna M. szerk.: Táplálkozás Diéta, Medicina, Budapest, 1996
  2. Rodler I. szerk.: Új Tápanyagtáblázat, Medicina, Budapest, 2005
  3. Juhász. M.: Alultápláltság-szomatikus kórkép, pszichés és szociális tényezőkkel, Új Diéta, 2011/1 szám. 19-21. oldal
  4. Szalainé K. Zs.: Kemoterápiás kezelés alatt álló – vastagbéltumor talaján kialakuló – májáttétes beteg táplálásterápiája, Új Diéta, 2015/5. szám, 25-27. oldal
  5. Halmos T.: A túlzott fehérjefogyasztás okozta egészségügyi kockázatok ismertetése, Új Diéta, 2010/5 szám, 2-3. oldal
  6. Pécsi T.: Öregek és étkezés, Új Diéta, 2012/1 szám, 2-4. oldal
  7. http://crohn-colitis.hu/hun/leirasok-probiotikumok.php?zoom_highlight=betegekn%E9l
  8. http://www.ogyei.gov.hu/dynamic/5_sarkadi_otap2014_makrotap.pdf
  9. http://sarcopenia.hu/index.php/homepage/szarkopenia/szarkopenia_okai/idoskori_megnovekedett_feherjeigeny
  10. http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/diet_kisokos_1.pdf
  11. http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/diet_kisokos_3.pdf

 

Gyurcsáné Kondrát Ilona, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
 

A rovat támogatója

 

 

Aktuális szerkesztőnk

 

 

Gyurcsáné Kondrát Ilona

Országos Korányi Pulmonológiai Intézet 

 

GAPS  //  Alimento

A neurológiai-pszichiátriai korképeknél is jellemző, hogy egyesek mindenáron valami egyszerű ok-okozati összefüggést szeretnének felmutatni, hogy eladják a maguk fantasztikus gyógyító étrendjét, étrend-kiegészítőjét vagy varázsmódszerét.

Az első dobhártyapótlást már 1640-ben megpróbálták, kérdés, hogy nevezhetjük-e műtétnek, ha valaki egy jávorszarvas körömdarabjára helyezett disznóhólyag szeletet rárak egy lyukas dobhártyára?