hirdetés
2019. július. 18., csütörtök - Frigyes.

Az urbanizációval járó táplálkozásbeli és mentális változások

Az elfogyasztott táplálék típusa, az intesztinális mikrobiom és a mentális egészség egymással összefüggnek. Ez alapján a táplálkozási intervenciók – a farmakológiai és pszichoterápiás kezelések és a fizikai aktivitás mellett – több pszichiátriai kórkép megelőzésében és kezelésében lehetnek a jövőben a terápia ígéretes eszközei.

hirdetés

A gyors urbanizáció drasztikusan megváltoztatta az elfogyasztott táplálék minőségét és mennyiségét is. Paradox helyzet állt elő: annak ellenére, hogy szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre táplálék, a modern kor embere az ásványi anyagokban és nyomelemekben szegény, energiában dús, genetikai módosított, jelentősen feldolgozott ételeket fogyasztja. Az emberek jelentős része – az „üres kalóriák” fogyasztása miatt - túltáplált és bizonyos értelemben éhezik. Ausztriai adatok például arról tanúskodnak, hogy a felnőttkorú populáció jelentős részének, akár több mint felének, B1-vitamin-, B5-vitamin, folsav-, magnézium- és cinkellátottsága hiányos lehet. Továbbá, csak az osztrákok 14 %-ánál valósul meg az ajánlásokban szereplő napi rostbevitel. Ezzel összefüggésben magas prevalenciával jelent meg a nyugati társadalmakban a depresszió és egyéb pszichiátriai problémák.

A táplálkozás a bélflóra közvetítésével hat a pszichére

A táplálkozási szokások – nyugati diéta szerinti módosulása – befolyásolják a bélben élő mikroorganizmusok számát és arányait, az immunrendszert és a gyulladásos folyamatokat, amik kóroki szerepet töltenek be a pszichiátriai kórképek kialakulásában.

Kimutatott például, hogy amennyiben a bélben a táplálkozás hatására a bakteriális diverzitás csökken, az mentális zavarokkal hozható kapcsolatba. Emellett, az agyi eredetű neurotróp faktor (BDNF) jelenléte, ami elengedhetetlenül lényeges a neuronális plaszticitáshoz, szintén szorosan összefügg a táplálkozással.

Pszichiátriai szempontból lényeges, hogy az intesztinális baktériumok közvetlenül befolyásolhatják a neurotranszmitter metabolizmust, elsősorban a szerotonin-metabolizmuson keresztül. Állatkísérletek igazolják, hogy a probiotikumok adása (pl. Lactobacillus plantarum), a szerotonin metabolizmuson keresztül antidepresszáns és anxiolitikus hatású lehet. Humán vonatkozásban felnőttek bevonásával végzett vizsgálatok tanúskodnak a Lactobacillus és Bifidobacterium speciesek stresszt és szorongást szignifikánsan mérséklő hatásáról.

Az intesztinális mikrobiom egyensúlyának a megbomlása, a diszbiózis kialakulása összefügg a bélpermeabilitás növekedésével, ami fokozott immunválaszt és krónikus neuroinflammációt indukál,- ami pedig nem más, mint a mentális kórképek egyik oka.

A mediterrán diéta kedvező hatásai

A klasszikus mediterrán diéta, aminek a fő összetevői a zöldségek, gyümölcsök, diófélék, hüvelyesek, halak és telítetlen zsírsavak, a depresszió kialakulásának alacsonyabb kockázatával hozható kapcsolatba. 2018-as eredmények alapján úgy tűnik, hogy minél szorosabban követi valaki a mediterrán diétát, annál kisebb eséllyel alakul ki nála depresszió. Valószínűsíthető, hogy a mediterrán diéta kedvező mentális hatása nem csupán egyetlen összetevőre, hanem valamennyi komponens együttes hatására vezethető vissza. Ennek ismeretében javasolható a „szivárvány minden színében”, a különféle színű zöldségekben és gyümölcsökben dús táplálkozás.

Az ómega-3 zsírsavak (1,5-2,0 gramm eikozapentaénsav/nap) epidemiológiai adatok alapján hatásosan kezelhetik a depressziót,- különösen azoknál az egyéneknél, akiknél (mikro)gyulladásokkal is társul az állapot. Bár csak kis betegszámú vizsgálati eredmény áll rendelkezésre, és a kezelési idő is rövid volt, az ómega-3 zsírsavak szupplementációja skizofrénia esetén is kedvező hatású lehet.

A ketogén diéta hatása egyelőre kérdéses

Az 1920 óta ismert, magas zsírtartalmú és alacsony szénhidrát-tartalmú ketogén diéta állatkísérletesen enyhítette a szorongásos tüneteket, a depressziós és a skizofrén viselkedést,- feltételezhetően a bélflóra befolyásolásán keresztül. A 4:1 lipid:nem-lipid arányokat követő ketogén étrend szerepét azonban humán vizsgálatokban eddig még nem támasztották alá egyértelműen.

 

A táplálkozás-mikrobiom-mentális egészség kapcsolatának részletesebb megismerése a jövőben hozzájárulhat ahhoz, hogy a jelenleg alkalmazott pszichiátriai terápiás eszköztár kiegészíthető legyen igazoltan hatásos diétás ajánlásokkal.

 

Dr. B. M.

 

Forrás:

Mörkl S., Wagner-Skacel J., Lahousen T. et al. The role of nutrition and the gut-brain axis in phychiatry: A review of the literature.

FERRING/VSL/2019/04/251

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A rovat támogatója

 


Ferring Magyarország Kft,
Székhely: 1138 Budapest, Tomori utca 34.
Elektronikus elérhetőség: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Amikor úgy érezzük, érzelmileg, mentálisan és fizikailag is teljesen kimerültünk a szerettünkről való gondoskodásban, nagy valószínűséggel a kiégés felé tartunk.

Közérdekű bejelentést is tettünk az egészségügyi hatóságnál, kérve, hogy hivatalosan is vizsgálja ki, jogszerűen működnek-e Veszprém megyei kórházak és ha nem, tegye meg a szükséges lépéseket.