hirdetés
2019. május. 22., szerda - Júlia, Rita.

Az urbanizációval járó táplálkozásbeli és mentális változások

Az elfogyasztott táplálék típusa, az intesztinális mikrobiom és a mentális egészség egymással összefüggnek. Ez alapján a táplálkozási intervenciók – a farmakológiai és pszichoterápiás kezelések és a fizikai aktivitás mellett – több pszichiátriai kórkép megelőzésében és kezelésében lehetnek a jövőben a terápia ígéretes eszközei.

hirdetés

A gyors urbanizáció drasztikusan megváltoztatta az elfogyasztott táplálék minőségét és mennyiségét is. Paradox helyzet állt elő: annak ellenére, hogy szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre táplálék, a modern kor embere az ásványi anyagokban és nyomelemekben szegény, energiában dús, genetikai módosított, jelentősen feldolgozott ételeket fogyasztja. Az emberek jelentős része – az „üres kalóriák” fogyasztása miatt - túltáplált és bizonyos értelemben éhezik. Ausztriai adatok például arról tanúskodnak, hogy a felnőttkorú populáció jelentős részének, akár több mint felének, B1-vitamin-, B5-vitamin, folsav-, magnézium- és cinkellátottsága hiányos lehet. Továbbá, csak az osztrákok 14 %-ánál valósul meg az ajánlásokban szereplő napi rostbevitel. Ezzel összefüggésben magas prevalenciával jelent meg a nyugati társadalmakban a depresszió és egyéb pszichiátriai problémák.

A táplálkozás a bélflóra közvetítésével hat a pszichére

A táplálkozási szokások – nyugati diéta szerinti módosulása – befolyásolják a bélben élő mikroorganizmusok számát és arányait, az immunrendszert és a gyulladásos folyamatokat, amik kóroki szerepet töltenek be a pszichiátriai kórképek kialakulásában.

Kimutatott például, hogy amennyiben a bélben a táplálkozás hatására a bakteriális diverzitás csökken, az mentális zavarokkal hozható kapcsolatba. Emellett, az agyi eredetű neurotróp faktor (BDNF) jelenléte, ami elengedhetetlenül lényeges a neuronális plaszticitáshoz, szintén szorosan összefügg a táplálkozással.

Pszichiátriai szempontból lényeges, hogy az intesztinális baktériumok közvetlenül befolyásolhatják a neurotranszmitter metabolizmust, elsősorban a szerotonin-metabolizmuson keresztül. Állatkísérletek igazolják, hogy a probiotikumok adása (pl. Lactobacillus plantarum), a szerotonin metabolizmuson keresztül antidepresszáns és anxiolitikus hatású lehet. Humán vonatkozásban felnőttek bevonásával végzett vizsgálatok tanúskodnak a Lactobacillus és Bifidobacterium speciesek stresszt és szorongást szignifikánsan mérséklő hatásáról.

Az intesztinális mikrobiom egyensúlyának a megbomlása, a diszbiózis kialakulása összefügg a bélpermeabilitás növekedésével, ami fokozott immunválaszt és krónikus neuroinflammációt indukál,- ami pedig nem más, mint a mentális kórképek egyik oka.

A mediterrán diéta kedvező hatásai

A klasszikus mediterrán diéta, aminek a fő összetevői a zöldségek, gyümölcsök, diófélék, hüvelyesek, halak és telítetlen zsírsavak, a depresszió kialakulásának alacsonyabb kockázatával hozható kapcsolatba. 2018-as eredmények alapján úgy tűnik, hogy minél szorosabban követi valaki a mediterrán diétát, annál kisebb eséllyel alakul ki nála depresszió. Valószínűsíthető, hogy a mediterrán diéta kedvező mentális hatása nem csupán egyetlen összetevőre, hanem valamennyi komponens együttes hatására vezethető vissza. Ennek ismeretében javasolható a „szivárvány minden színében”, a különféle színű zöldségekben és gyümölcsökben dús táplálkozás.

Az ómega-3 zsírsavak (1,5-2,0 gramm eikozapentaénsav/nap) epidemiológiai adatok alapján hatásosan kezelhetik a depressziót,- különösen azoknál az egyéneknél, akiknél (mikro)gyulladásokkal is társul az állapot. Bár csak kis betegszámú vizsgálati eredmény áll rendelkezésre, és a kezelési idő is rövid volt, az ómega-3 zsírsavak szupplementációja skizofrénia esetén is kedvező hatású lehet.

A ketogén diéta hatása egyelőre kérdéses

Az 1920 óta ismert, magas zsírtartalmú és alacsony szénhidrát-tartalmú ketogén diéta állatkísérletesen enyhítette a szorongásos tüneteket, a depressziós és a skizofrén viselkedést,- feltételezhetően a bélflóra befolyásolásán keresztül. A 4:1 lipid:nem-lipid arányokat követő ketogén étrend szerepét azonban humán vizsgálatokban eddig még nem támasztották alá egyértelműen.

 

A táplálkozás-mikrobiom-mentális egészség kapcsolatának részletesebb megismerése a jövőben hozzájárulhat ahhoz, hogy a jelenleg alkalmazott pszichiátriai terápiás eszköztár kiegészíthető legyen igazoltan hatásos diétás ajánlásokkal.

 

Dr. B. M.

 

Forrás:

Mörkl S., Wagner-Skacel J., Lahousen T. et al. The role of nutrition and the gut-brain axis in phychiatry: A review of the literature.

FERRING/VSL/2019/04/251

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A rovat támogatója

 


Ferring Magyarország Kft,
Székhely: 1138 Budapest, Tomori utca 34.
Elektronikus elérhetőség: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Dr. Philip Grimmer angliai háziorvos az egyik otthoni vizit alkalmával olyan üzenőtáblába botlott, amilyet még sosem látott. A táblán demenciával élő édesanyjának írt megnyugtató, szeretetteli mondatokat a lánya.

Amennyiben egy beteg vagy látogató az intézmény helyiségeiben úgy kíván képet rögzíteni, hogy azon más személy nem ismerhető fel, akkor ezt számára megtiltani, illetve engedélyhez kötni nem lehet.