hirdetés
2019. augusztus. 18., vasárnap - Ilona.

Az IBD jelentette pszichés teher – a betegek és a kezelőorvosok szemszögéből

A gyulladásos bélbetegséggel (IBD) küzdő betegeknél gyakori a szorongásos, illetve a depressziós tünetek jelentkezése.

hirdetés

Míg a remisszió periódusaiban ezek gyakorisága 29-35 %-ra tehető, addig a betegség fellángolásai alatt ezeknek a pszichés szimptómáknak az előfordulási gyakorisága 60-80 %-ra nő (1). Számos vizsgálat alapján a stressz, a szorongás és a depresszió a betegség súlyosságával is összefüggő életminőség indikátorai. További, ezek a pszichológiai faktorok kapcsolatban vannak a betegség lefolyásával és kimenetével, beleértve a fellángolások számát és azok időtartamát (1).

A pszichológiai tényezők és az IBD közötti kapcsolat kétirányúnak tűnik, mégis, eddig kevés ismeret állt rendelkezésre arról, hogy az IBD-nek ezt az aspektusát miként kezelik a mindennapi klinikai gyakorlatban (1).

 Az ENMENTE projekt részeként 903 beteg és 170 kezelőorvos kérdőíves megkérdezésével keresték a választ arra, hogy miként ítéli meg a kezelőorvos, illetve maga a beteg a pszichológiai tényezőknek az IBD lefolyására és kezelésére kifejtett hatását (1).

Orvos-beteg kétirányú kapcsolat

A betegek jelentős része úgy érzi, hogy az IBD ténye negatív pszichológiai következményekkel jár. És ez fordítottam is helytálló: a megkérdezettek 82 %-a szerint a szorongás, 67 %-a szerint a depresszió rontja az IBD-s tüneteket (1). Ugyanakkor, egy a European Federation of Crohn’s and ulcerative Colitis Associations (EFCCA) által végzett vizsgálat alapján (n=5576) az IBD betegek közel fele úgy nyilatkozik, hogy a kezelőorvosa sosem kérdezi meg arról, hogy a kórképe miként hat az életminőségére (1).

Az ENMENTE részeként megkérdezett orvosok 80 %-a egyet ért azzal, hogy a pszichológiai tényezők lényegesek az IBD lefolyása szempontjából. A kezelőorvosok 60 %-a – saját bevallása alapján – érdeklődik is a betegeinél arról, hogy a betegségük ténye miként hat a munkahelyi, illetve az érzelmi életükre. Ugyanakkor, az orvosok több mint 80 %-a úgy nyilatkozott, hogy sosem kérdez rá arra, hogy az IBD befolyásolja-e a betegek életének egyik fontos szegmensét, a szexuális életét (1).

 

 

Kevés beteget küldenek pszichológushoz/pszichiáterhez

Az IBD-s betegek 76-82 %-a lényegesnek tartja azt, hogy a gasztroenterológiai vizsgálatok során a kezelőorvosuk arról is tájékozódjon, hogy a betegségük milyen hatással van a pszichológiai állapotukra és a személyes kapcsolataikra. Ugyanilyen arányban mutatkozik egyetértés az érintett betegek között abban is, hogy a klinikai pszichológusnak a kezelő team tagjának kellene lennie, és a pszichológiai ellátásnak az IBD terápia integrált részévé kell(ene) válnia (1). A megkérdezés alapján a kezelőorvosok 94 %-a úgy gondolja, hogy - a szakszerű ellátás érdekében - a klinikai pszichológusnak is a terápiás csapat tagjának kellene lennie (1).

Előbbiekkel szemben, a megkérdezett spanyol IBD-s betegek harmadának központi idegrendszerre ható gyógyszert rendelt a gasztroenterológusa a pszichés problémájára, és a betegeknek csak kevesebb, mint 25 %-át irányították pszichológushoz vagy pszichiáterhez (1).

A pszichológus bevonását indokoló állapotok

Az IBD-vel foglalkozó spanyolországi szakmai szervezet (GETECCU) ajánlása alapján a következő esetekben lenne szükség az IBD-s beteg pszichológiai problémáinak a kezeléséhez pszichológusra (2):

  • nem-adaptív válaszreakció a diagnózist, kezelést és prognózist illetően,
  • az IBD-vel nem magyarázható, annak a terápiájára nem reagáló alvászavarok, fájdalom, fáradtság jelentkezése,
  • asszociált szexuális zavarok fellépése,
  • súlyos mértékű szorongás, depresszió – a Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (HADS) alapján,
  • a kezelésben résztvevő szakember vagy a családtag által észlelt pszichológiai zavaroknál,
  • amennyiben a beteg kifejezetten kéri a pszichológus segítségét (2).

 

Összefoglalás

Lényeges lenne az IBD-vel együtt járó pszichés teher enyhítésére is koncentrálni. Ebben a betegcsoportok, akár „face to face” módon, akár az anonimitás jelentette könnyebbséget előtérbe helyező, online módon is szerepet kaphatnak (3). Ugyanakkor, nem szabad megfeledkezni a szakszerű szakmai segítségről, a pszichológusok és a pszichiáterek támogatásáról sem. Mint azt nemzetközi adatok is igazolják, viszonylag kevés IBD-s beteget irányítanak a gasztroenterológusok vagy háziorvosok mentálhigiénés szakemberhez, pszichológushoz vagy pszichiáterhez,- Spanyolországban például az érintettek mindössze egynegyedét. Tény azonban, hogy a betegek részéről meg lenne az igény arra, hogy szakszerű segítséget kapjanak a kórképükkel járó pszichés teher enyhítésére (1,2). Mint azt evidencia alapú irányelvek, ajánlások is leszögezik, a betegségekkel járó depressziós tünetek és a stressz kezelésében első vonalbeli megoldásnak a klinikai pszichológushoz való fordulás számít (1).

 

Forrás:

(1) Marín-Jiménez I. et al. management of the psychological impact of inflammatory bowel disease: Perspective of doctors and patients – The ENMENTE project. Inflamm Bowel Dis. 0:1-7. 2017.

(2) Barreiro-de Acosta M. et al. Recommendations of the Spanish Working Group on Crohn’s Disease and Ulceratice Colitis (GETECCU) and the Association of Crohn’s Disease and Ulcerative Colitis  Patients (ACCU) in the management of psychological problems in inflammatory bowel disease patiens. Gastroenterol Hepatol. 2018. https://doi.org/10.1016/j.gastrohep.2017.10.003

(3) Palant A. et al. Are there also negative effects of social support? A qualitative study of patients with inflammatory bowel disease. BMJ Open 2019;9:e022642. doi:10.1136/

 

 

FERRING/PEN/2019/05/272

Dr. B. D.
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A rovat támogatója

 


Ferring Magyarország Kft,
Székhely: 1138 Budapest, Tomori utca 34.
Elektronikus elérhetőség: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.