hirdetés
2018. július. 22., vasárnap - Magdolna.

A probiotikumok szerepe a gyermekgyógyászatban

Megfelelő mennyiségben és ideig alkalmazva, a probiotikumok használata kifejezetten előnyös egyes gyerekgyógyászati kórképekben, különösen akut gasztroenteritisz és antibiotikum asszociálta hasmenés esetén – hangzott el a Fiatal Gyermek-gasztroenterológusok Munkacsoportjának (FIGYEGAMU) január 27-28-ai IV. Konferenciáján. 

Az utóbbi évtizedben a mikrobiom kutatása rohamos fejlődésnek indult; egyre több adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a mikrobiom összetételét és a szervezetre kifejtett hatását jellemezni tudjuk, utat nyitva ezzel új terápiás lehetőségeknek. A mikrobiom szerepe mai tudásunk szerint nagyon fontos, testünkben ugyanis több baktériumsejt él, mint ahány emberi sejt. Mivel azonban saját sejtjeink jóval nagyobbak, e baktériumok tömege testünk tömegének csak mintegy 2 százalékát teszi ki. Főleg testünk felületén, nyílásaiban és üregeiben élnek, de a legnagyobb tömegben a beleinkben fordulnak elő. Lényegében életünk nélkülözhetetlen szimbionta partnerei, mert egyrészt megvédenek a kórokozó baktériumoktól, másrészt segítik a növényi anyagok emésztését, magyar kutatók néhány éve közzétett új elmélete szerint azonban a bélbaktériumok „nemcsak az életünket, de gyakran a halálunkat is befolyásolják”.

Ma már ismert, hogy a mikrobiom szerepe a betegségek kialakulásában sokkal fontosabb tényező, mint korábban feltételeztük. Mint azt a FIGYEGAMU január 27-28-ai konferenciáján dr.Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanársegédje előadásában egyebek között kifejtette: a humán mikrobiom elemzése során a mikrobiális közösségek összetételét és azoknak az emberi szervezetre kifejtett hatását vizsgálják. Tudjuk, hogy a mikrobiom összetétele változik az életkorral, a diétával, antibiotikumok hatására, és számos folyamatban például az immunrendszer, központi idegrendszer érésében is fontos szerepet játszik.Egyre több megbetegedéssel – intestinalis kórképekkel, metabolikus zavarokkal, autoimmun folyamatokkal, központi idegrendszeri elváltozásokkal, krónikus gyulladással, daganatképződéssel – hozzák összefüggésbe a mikrobiom változását, így az új kutatási eredmények elvezethetnek a „gyógyító mikrobák” alkalmazásához.

Vannak életkori sajátosságok, ami miatt foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel, hiszen gyermekkorban más a bélflóra összetétele; általánosságban azt mondhatjuk, hogy a mikrobiom az életkorral együtt is alakul – mondta Cseh Áron, aki különösen két törzset emelt ki előadásában. Az egyik a Lactobacillus rhamnosus (LGG), amiről megfogalmazása szerint leírták pl. állatkísérletben, hogy a kezelés megváltoztatja a neurotranszmitter expressziót. Hatására csökkent a kortizolszint és változott a stresszre adott válasz: az egerek kevésbé voltak stresszesek probiotikum kezelést követően. A másik a VSL3 kombináció, amit IBD-ben is vizsgáltak, s ennek során arra jutottak, hogy a kombináció megváltoztatja az expresszióját olyan agyi faktoroknak, amelyek az újszülöttkori mintázathoz hasonlóvá alakították pl. az egyes receptorok működését – a működés gyakorlatilag visszatért a normál állapotba. Mindezek alapján Cseh Áron szerint mikrobiomunkat befolyásolnunk kell néha, mert ezt teszi a környezet is, esetleg rossz irányba.

Hogyan tehetjük ezt meg? A bél különböző dysbacteriosisainak kezelésében fontos szerepet kapnak a hasznos baktériumok tápanyagául szolgáló prebiotikumok. A jótékony baktériumokat (Lactobacillus, Bifidobacterium) probiotikum formájában is használják kezelésre, s ma már széklettranszplantációt is alkalmaznak súlyos Clostridum difficile-fertőzések esetén. A gyermekklinika csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosa, gyermek-gasztroenterológusa úgy fogalmazott: új tudományág jött létre, a farmakomikrobiomika, ami a többi közt azt vizsgálja, hogy amikor beadjuk a mikróbákat, azok egyrészt képesek új gyógyszert létrehozni szervezetünkön belül, másrészt képesek megváltoztatni azokat a gyógyszereket, amelyeket mi adunk be, hiszen azok felszívódását, hatását befolyásolják, s nem utolsó sorban ezek maguk is gyógyszerek, melyek nem mások, mint a probiotikumok.

Probiotikumnak a legutolsó hivatalos irányelv szerint azt az élő mikroorganizmust nevezzük, ami megfelelő mennyiségben adva, a gazdaszervezet számára egészségügyi haszonnal jár – hangsúlyozta Cseh Áron, azt is jelezve, mind a pre-, mind a probiotikumok definiálásában igaz, hogy egyre tágabb az az ernyő, ami alá bevonják a különféle gyógyszereket, táplálék-kiegészítőket. A tanársegéd ezt követően néhány olyan gasztroenterológiai betegséget vett sorra, amelyek esetében bizonyítottan van hatása a probiotikumoknak.

Ételallergia esetén ma már nem azt mondjuk, hogy az érintett vonja meg magától az adott ételallergént – amennyiben nincsenek súlyos tünetei. Példaként Amerikát hozta fel, ahol „a földimogyoró allergia komoly tényező”. Az allergia előfordulási gyakoriságát úgy próbálták csökkenteni, hogy egyrészt a beteg kapta az allergént, de volt olyan vizsgálat is, amelyben e mellett probiotikumot is adtak neki. Azt találták, hogy ez utóbbi a jobb megoldás – mondta Cseh Áron, hozzátéve: a legtöbb világszervezet az allergia prevenciójának szempontjából azért óvatosan fogalmaz. Az European Academy of Allergy and Clinical Immunology's (EAACI) szerint pl. nincs elegendő evidencia arra, hogy az ételallergia prevenciójára probiotikumot ajánljanak.

Tudjuk, hogy az allergiás ekcéma gyakoriságát lehet csökkenteni különféle probiotikum-törzsekkel. Ilyenek pl. a Lactobacillusok vagy a Bifidobacteriumok. Az allergiás ekcémára ennek megfelelően vannak is ajánlások: a World Allergy Organization (WAO) ekcéma prevenciójára nem kizárólagosan anyatejes csecsemőknek és rizikócsoportban (elsőfokú rokonnál asztma, allergiás rhinitisz, ekcéma, ételallergia) lévő anyáknak és gyermekeknek javasolja az LGG adását.

A felső légúti fertőzések azok, amelyekkel nemcsak a háziorvosi praxisban, hanem egyre gyakrabban találkoznak a klinikai közösségi ellátásban is – jelezte Cseh Áron, aki szerint nem feltétlenül e megbetegedések gyakorisága nő, hanem inkább az orvoshoz fordulások száma. Érthető, hogy a szülők szeretnék enyhíteni gyermekük tüneteit egy egyszerű nátha esetén is, épp ezért végeztek vizsgálatokat arra nézve, hogy ilyenkor milyen eredménnyel adhatók a probiotikumok. A metaanalízisek azt mutatták, hogy prevencióra nem jó a probiotikum, de a L. rhamnosus (LGG) hatásosnak bizonyult a már kialakult tünetek enyhítésében. Összességében felső légúti fertőzésekre nincs egyértelmű ajánlás, mert bár nagyon sok vizsgálatot végeznek, még nincs kifejezetten pozitív vélemény.

Tudjuk, hogy a korai antibiotikum-használat növeli a gyulladásos bélbetegségek kockázatát. Van olyan vizsgálat, ami kimutatta, hogy a relapszus fenntartása érdekében hatékonyabb, ha probiotikumot is adunk a meszalazinnal, mintha csak önmagában adnánk a gyógyszert gyulladásos bélbetegségben – mondta a gyermek-gasztroenterológus, akinek tapasztalatai alapján a VSL3 kombináció hatásos lehet gyermekeknél pl. colitis ulcerosaban, a bélgyulladás csökkentésében. Cseh Áron szerint önmagukban egyes törzsek nem feltétlenül hatásosak, de kombinációban igen, így ezt javasolják a legtöbb helyen. Crohn-betegségben viszont még nincs egyértelműen megfogalmazott ajánlás.

Funkcionális bélbetegségekkel ugyancsak egyre gyakrabban találkoznak a gyermekeknél, mondta az egyetemi tanársegéd, akinek tájékoztatása szerint irritábilis bél szindróma vagy fiatalabb életkorban a kólika esetén is vizsgálták a Lactobacillus törzsek hatékonyságát. Mint fogalmazott, a probiotikum az eredmények szerint csökkentette a sírással eltöltött időt, mindazonáltal funkcionális bélbetegségekben nagyon erős ajánlás nincs, a probiotikum alkalmazását ezért egyéni megfontolások tárgyának tekintik.

Az akut gasztroenteritisz, illetve az antibiotikum asszociálta hasmenés az a két kórkép, amelyekre viszont kifejezetten erős ajánlások vannak. Akut gasztroenteritisz esetén fertőzéssel állunk szemben: a kórházi vizsgálatok és kezelések leggyakoribb oka gyermekek esetén a széklet állagának hirtelen jelentkező megváltozása – mondta a szakértő, aki az ezekkel összefüggésben kialakuló kiszáradást nevezte a hospitalizáció leggyakoribb okának.

Viszonylag nehéz megértetni a szülőkkel, hogy ezekben az esetekben a folyadékpótlás a legfontosabb. Második, harmadik ellátóként mi is sokszor találkozunk olyan szülőkkel, betegekkel, akik elmondják, hogy voltak kórházban, de „csak” infúziót kaptak – mondta Cseh Áron, aki szerint a szülők igénylik azt, hogy valamilyen gyógyszert kapjanak. Ezekben az esetekben hatásosak lehetnek a probiotikumok – fogalmazott a szakértő, azt is jelezve, hogy egyesével kell megvizsgálni a törzseket és külön értékelni, vagy esetleg úgy, mint az IBD esetében, kombinációban elemezni a hatásukat. A tapasztalatok szerint az L. rhamnosus és több törzs kombinációja csökkenti a hasmenéses tünetek hosszát, az ajánlás pedig egyértelműen azt mutatja, hogy a L. rhamnosus és a Saccharomyces boulardii képes jó irányba terelni a betegség lefolyását. Az ajánlás szerint azonban különösen ügyelni kell arra, hogy e törzseket megfelelő dózisban és megfelelő ideig alkalmazzák.

Cseh Áron azt mondja, egyre gyakrabban találkoznak antibiotikum asszociálta hasmenéssel, hiszen egyre gyakrabban alkalmazunk antibiotikumokat. Megfogalmazása szerint a háziorvosi praxisokban, különféle labordiagnosztikai lehetőségek nélkül nehéz lehet dönteni, de annak azért nyilvánvalónak kell lennie, hogy gyermekkorban nagy a vírusos megbetegedések aránya. Az egyik leggyakrabban alkalmazott szer az amoxicillin/klavulánsav kombináció volt az, ami a vizsgálatok alapján kimutathatóan és a legsúlyosabban okozott antibiotikum asszociálta hasmenést. Metaanalízisekkel vizsgálták, hogy mit érdemes ezekben az esetekben adni, s kimutatták, hogy az LGG törzs hatékonyan csökkentheti a hasmenés kockázatát gyermekkorban. Mint Cseh Áron megjegyezte, vizsgálták ugyanezt felnőttek esetén is, ám ott nem volt ilyen egyértelmű a hatás, csak H. pylori eradikációs terápia részeként. Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a L. rhamnosus és a már említett Saccharomyces boulardiitörzsek képesek befolyásolni az antibiotikum asszociálta hasmenést, és ennek gyakoriságát akár 75 százalékkal csökkentik.

Mint az előadás végén elhangzott, már elérhető egy a leggyakrabban használt LGG-t tartalmazó készítmény, amely megfelelő számban tartalmazza ezt a törzset, és megfelelő ideig adva nemcsak az akut gasztroenteritisz, hanem az antibiotikum asszociálta hasmenés tüneteit is enyhítheti.

MedicalOnline
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
 

A rovat támogatója

 

 

Aktuális szerkesztőnk

 

 

Dr. Barcs István
főiskolai tanár, tanszékvezető,  Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Epidemiológiai Tanszék  

 

Életrajz>>>

 

Tényleg örültem annak, hogy Kásler miniszter úr bejelentette, a nagy népbetegségek visszaszorítása érdekében nemzeti programok indulnak. Ezzel lassan 25 éve adós az egészségpolitika. Kezdeti lelkesedésem némileg árnyalódik.

Azért is jó ez a klasszifikáció, mert így azonnal el lehet helyezni a műtött betegeket, összehasonlíthatóak az adatok intézmények között is (egy nyelvet beszélünk), és van még egy üzenete.