Lapszemle – a NEJM legfrissebb cikkeiből, 2010.06.05.

The New England Journal of Medicine

Rendkívül  éretlen koraszülöttek oxigénszaturációjának különböző céltartományai: véletlen besorolásos vizsgálat (SUPPORT)

2010;362:1959–1969

A Eunice Kennedy Shriver National Institute of Child Health and Human Development neonatális kutatási hálózatának vizsgálatában 1316, 24–27 hétre született csecsemő bevonásával, 2×2 faktoriális elrendezésben hasonlították össze a 85–89%-os és a 91–95%-os oxigénszaturáció elérésére irányuló kezelés hatását. Az elsődleges végpont a súlyos retinopátiából és a kórházból való elbocsátás előtti halálból tevődött össze. A csecsemők ugyancsak véletlenszerű elrendezésben vagy folyamatos pozitív légúti nyomású lélegeztetésben (CPAP), vagy szurfaktánskezelésben részesültek. Az elsődleges végpont előfordulásában nem volt szignifikáns különbség a kisebb és a nagyobb oxigénszaturációra kezelt csoport között (28,3% vs. 32,1%), a halálozás azonban szignifikánsan nagyobb volt a kisebb oxigénszaturációra kezelt csoportban (19,9% vs. 16,2%), miközben a túlélők között szignifikánsan ritkább volt a súlyos retinopátia a kisebb oxigénszaturációt megcélzó kezelés után (8,6% vs. 17,9%).

Rendkívül  éretlen koraszülöttek kezelése korai folyamatos pozitív légúti nyomású lélegeztetéssel, illetve szurfaktánssal: véletlen besorolásos vizsgálat (SUPPORT)

2010;362:1970–1979

A Eunice Kennedy Shriver National Institute of Child Health and Human Development neonatális kutatási hálózatának vizsgálatában 1316, 24–27 hétre született csecsemő bevonásával, 2×2 faktoriális elrendezésben hasonlították össze a szülőszobán indított CPAP-kezelés és a felületaktív anyag (szurfaktáns) adására épülő kezelés hatását. A csecsemőket ugyancsak véletlenszerű elrendezésben vagy 85–89%-os vagy 91–95%-os oxigénszaturációra kezelték. Az elsődleges végpont a halál vagy bronchopulmonális diszplázia kialakulása volt; ennek gyakoriságában nem volt szignifikáns különbség a két csoport között (47,8% vs. 51,0%, illetve 48,7% vs. 54,1%, a bronchopulmonális diszplázia pontos definíciójától függően). A CPAP-vel kezelt csecsemőknek, szemben a szurfaktánskezelésben részesültekkel, szignifikánsan ritkábban volt szükségük intubálásra vagy posztnatális kortikoszteroid-kezelésre bronchopulmonális diszplázia miatt, kevesebb napon kellett mechanikusan lélegeztetni őket, és többen voltak köztük olyanok, akik 7 nap múlva már nem igényeltek mechanikus lélegeztetést. Az eredmények alátámasztják, hogy a CPAP a koraszülöttek ellátásában helyettesítheti az intubálást és szurfaktánskezelést. 

Különböző  sönttípusok alkalmazása a Norwood-műtét során: multicentrikus, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálat

2010;362:1980–1992

R. G. Ohye és munkatársai 15 észak-amerikai központban 275 csecsemőn módosított Blalock–Taussig- (MBT) sönt, 274 csecsemőn jobb kamra–tüdőartéria (RVPA) sönt alkalmazásával végeztek Norwood-műtétet. Az elsődleges végpont a véletlen besorolást követő 12 hónapon belüli halál vagy szívátültetés volt. A transzplantáció nélküli 12 hónapos túlélés jobb volt az RVPA sönt, mint az MBT sönt alkalmazásakor (74% vs. 64%), de az előbbi csoportban több volt a nem tervezett beavatkozás és a szövődmény. A jobb kamra mérete és funkciója 14 hónapos korban, valamint a 12 hónapos korig bekövetkező súlyos, nemkívánatos események száma hasonló volt a két csoportban. Az átlagosan 32 hónapos követési idő alatt a két csoport transzplantáció nélküli túlélésében nem volt szignifikáns különbség.