A világ nagy orvosi szaklapjainak tartalmából

British Medical Journal – BMJ

A szexualitás változása idős korban

BMJ 2008;337(28):a279

Az elmúlt 30 évre visszatekintve végeztek Svédországban felmérést a most 70 éves korosztály tagjainak közreműködésével. A kérdések a szexuális életre és a párkapcsolatokra vonatkoztak. Az 1971-ben kezdett felmérést 1976-ban, 1992-ben és 2000-ben ismételték. Kiderült: az elmúlt 30 évben mind a szexuális élet, mind a párkapcsolati elégedettség sokat javult, azok aránya például, akik a nem házas asszonyok közül elégedettségüknek adtak hangot, 0,8 százalékról 12 százalékra nőtt. Ez a pozitív attitűd valószínűleg egyéb életminőségbeli mutatókban is megjelenik.

Akut lumbágó miatt kezelt betegek gyógyulása

BMJ 2008;337(28):a171

Az ausztráliai felmérés (973 beteg, átlagos életkor 43,3 év, 55 százalékuk férfi) az akut lumbágóval családorvosnál jelentkező betegek sorsát, egy éven át követte. A végeredmény közel sem volt annyira pozitív, mint azt várták. A betegeknek csak 72 százaléka bizonyult panaszmentesnek egy év elteltével, a fájdalmat panaszolóknál a tünet átlagosan 58 napon keresztül állt fenn.

Tartós kanül és szövődmények – rutinszerűen kössük be, vagy csak ha valóban kell?

BMJ 2008;337(28):a339

Két csoportban hasonlították össze a vénakanülálás következtében fellépő gyulladásos szövődmények számát. Az egyik csoportban a betegeknek csak klinikailag indokolt esetben kötötték be a kanült, míg a másik csoport betegeit rutinszerűen kapták, a biztonságosabb ellátás kedvéért. A két csoportban előforduló szövődmények között nem találtak érdemleges különbséget, legfeljebb a költségek tekintetében.

Az emlőrák kezelése I–II.rész

BMJ 2008;337(27):a421

BMJ 2008;337(27):a 540

Az emlőrák évi 12 000 halálesetet okozva, a második leggyakoribb halált okozó daganattípus a nők körében az Egyesült Királyságban, annak ellenére, hogy az utóbbi 20 évben a negyedével csökkent a betegség mortalitása a fejlett országokban. Ugyan akkor 50 százalékkal nőtt a betegség előfordulása, amelyet nemcsak a demográfiai, környezeti változások okoztak, hanem a diagnosztika fejlődése és a szűrési lehetőségek javulása is. A cikk első része áttekinti a megelőzés, szűrés és a kezelés (korai helyi kezelés, sebészi megoldások) lehetőségeit. A terápia egyre inkább figyelembe veszi a beteg egyéni adottságait. A második rész a modern szisztémás terápiával foglakozik, ahol ugyancsak előtérbe kerül az individuális kezelés (szövettan, genetika).

Journal of American Medical Association (JAMA)

A simvastatin hatása a kognitív funkcióra neurofiromatózisban szenvedő gyermekeknél

JAMA 2008;300(3):287–294

Az 1-es típusú neurofibromatosis (NF1) a leggyakoribb olyan genetikai betegség, amely csökkenti a szellemi kapacitást. Feltételezték, hogy a 3-hidroxi-3-metil-glutaril koenzim A-reduktáz sztatinmediált gátlása javítja a kognitív funkciót. Az egyéves, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban több mint száz gyermek vett részt. Három hónapon keresztül a napi 1 tabletta simvastatin hatását vizsgálták a placebóval szemben. Az előzetes feltételezéssel ellentétben a terápia nem hozta meg a várt eredményt.

A fizikai aktivitás hatása 9-15 éves korban

JAMA 2008;300(3):295–305

A fizikai aktivitás hiánya lényeges szerepet játszik a gyermekkori elhízásban. Az ajánlásokban 60 percnyi, egyre erőteljesebb fizikai terhelés szerepel, de ennek megvalósulását eddig csak kevesen vizsgálták. A vizsgált 9–15 éves korcsoportban az idő előrehaladtával a mozgásra fordított idő egyre csökken – a lányok esetében gyorsabban és erőteljesebben, mint a fiúknál –, évente napi 38 percre a hétköznapokon és 41 percre hétvégeken.

New England Journal of Medecine – NEJM

Fogyókúra: alacsony szénhidráttartalmú, mediterrán, vagy zsírszegény diéta?

NEJM 2008; 359(3):229–241

A fogyókúrák hatásosságát és biztonságosságát általában csak rövid ideig követik a vizsgálatok. A tanulmányban három fogyókúratípust elemeztek kétéves követéssel: zsírszegény csökkenetett kalóriával, mediterrán csökkentett kalóriával, szénhidrát szegény kalóriamegszorítás nélkül. A mediterrán és a szénhidrátszegény fogyókúra hatásosabbnak bizonyult, mint a zsírszegény diéta. A szénhidrát szegény étrend csökkentette legjobban a lipidszintet, míg a vércukorszintre leginkább a mediterrán típusú étrend volt hatással.

Az elesés jelentőségének tudatosítása csökkenti a sérülések számát

NEJM 2008; 359(3):252–261

Az idősek elesése igen gyakori és potenciálisan súlyos következményekkel járó jelenség. Hatékony megelőzési stratégiákat ismerünk, de ezek nem kapnak kellő figyelmet és nem elég elterjedtek. Amennyiben az idős emberekkel foglalkozó orvosok és ápolók a kezelés során hangsúlyt fektetnek az esések megelőzésére, számos sérülés is elkerülhetővé válik.

A koraszülöttség hosszú távú egészségügyi és szociális hatásai

NEJM 2008; 359(3):262–273

A perinatalis ellátás fejlődése javította a koraszülöttek túlélési esélyeit. Ennek megfelelőn, egyre hangsúlyosabbá válik a kérdés, hogy hogyan tudnak ezek a gyermekek később megküzdeni a felnőttkor kihívásaival. Az 1967 és 1983 között született norvég populációt vizsgálva, mind az egészségügyi, mind a szociális fogyatékosságok összefüggést mutattak a koraszülöttséggel és súlyosbodtak a gesztációs kor csökkenésével.

The Lancet

Dimebon kezelés hatása enyhe és közepesen súlyos Alzheimer-kórban

Lancet 2008; 372(28):207–215

Az Alzheimer-kór kezelésére mind a mai napig nem áll rendelkezésre tartós javulást biztosító gyógyszer. A kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban a dimebon szignifikánsan javította a betegek klinikai állapotát enyhe és közepesen súlyos Alzheimer-kórban. A készítményt jól tolerálhatónak és biztonságosnak találták.

Lipidek, lipoproteinek és apolipoproteinek mint a szívinfarktus markerei

Lancet 2008; 372(28):224–233

Jelenleg is vitatott kérdés, hogy az apolipoproteinek jobb markerei-e a koszorúér-betegségnek, mint a lipidek vagy a lipoproteinek. Az 52 országot átfogó vizsgálatban összehasonlították az apolipoproteinek és a koleszterin prediktív értékét a myocardialis infarktusra nézve. A nem éhohmi ApoB/ApoA1 hányados bármelyik gyakran számított koleszterin hányadosnál nagyobb valószínűséggel volt képes jelezni az infarktus rizikóját. Preditktív értéke etnikai hovatartozástól, nemtől és életkortól függetlenül érvényesült. Ezek alapján klinikai bevezetése világszerte ajánlható.

Pszichés alkalmazkodás a krónikus betegséghez

Lancet 2008; 372(28):246–255

Az összefoglaló krónikus betegségekhez való pszichés alkalmazkodás élettani, érzelmi, magatartási és kognitív aspektusaival foglalkozik. Az elmúlt 10 év e témában megjelent közleményei alapján, négy új megközelítési módot tartanak figyelemre méltónak, amelyekkel a pszichés változások jobban érthetővé és magyarázhatóvá válnak. Különösen értékesnek tartják, az egészséges pszichés alkalmazkodás meghiúsulásához vezető okok feltárását, amelyek segítségével a megfelelő hozzáállás kialakítása válhat lehetővé. A pszichés állapot javítása érdekében a betegek maradjanak a lehetőségeikhez mérten aktívak, tanulják meg az állapottal kapcsolatos érzelmeiket kinyilvánítani olyan formában, ami hozzásegíti őket az elfogadáshoz és önállóságuk, illetve kezdeményező képességük fenntartásához. Fontos, hogy a betegség lehetséges pozitív kimenetelét soha ne veszítsék szem elől. A fenti stratégiák alkalmazásával, sikeresen meg lehet felelni a krónikus betegségek által állított kihívásnak.

Medical Online